Nincs türelem az új EU-tagokkal szemben

 Nem kapnak türelmi időt az EU előírásainak betartására a május 1-én csatlakozó új tagországok. Az Európai Bizottság a csatlakozás pillanatától teljes szigorral kéri majd számon az uniós jogszabályokat, Brüsszel nem riad vissza a szabálysértési perektől és a védzáradék alkalmazásától sem.

2004.04.15. 23:04 |

 Nem kapnak türelmi időt az EU előírásainak betartására a május 1-én csatlakozó új tagországok. Az Európai Bizottság a csatlakozás pillanatától teljes szigorral kéri majd számon az uniós jogszabályokat, Brüsszel nem riad vissza a szabálysértési perektől és a védzáradék alkalmazásától sem.

 Nem kapnak türelmi időt az újonnan csatlakozó EU-tagállamok. A tíz új tagállamban a csatlakozás május 1-i időpontjától azonnal maradéktalanul alkalmazni kell az uniós jogszabályokat és előírásokat. "Ha a közösségi jogszabályok megszegésének vagy helytelen alkalmazásának világos esetei fordulnak elő, a bizottságnak cselekednie kell és fog is" - jelentette ki Günther Verheugen bővítési biztos.

Jobb felkészítés

 A korábbi csatlakozók közül Spanyolország és Portugália 1986-os csatlakozásukat követően két év hallgatólagos türelmi időt kapott az EU-joganyag alkalmazásában. A most csatlakozókat "teljesen újfajta módszertannal, nagyon gondosan" készítették fel a csatlakozásra.

 "A bővítés mostani köre nem hasonlítható a korábbiakhoz" - jelentette ki Verheugen. Mint mondta, a bizottság az egységes belső piac védelmében akár a csatlakozási szerződés védzáradékát is hajlandó alkalmazni és haladéktalanul szabálysértési eljárást indít bármely új tagállam ellen.

A védzáradékot is bevethetik

 A védzáradékot leginkább az élelmiszerbiztonság védelmére vethetik be, azaz az EU előírásainak nem megfelelő élelmiszeripari üzemek nem exportálhatnak. Verheugen szerint több új tagállamnál előfordulhat, hogy a csatlakozás után nem folyósítják nekik nyomban a mezőgazdasági támogatásokat, mert kifizető ügynökségeik még nem tesznek eleget az EU szigorú követelményeinek.

 Büntetik majd az iparvállalatok meg nem engedett állami támogatását is. Szabálysértés esetén előbb írásban figyelmeztetnek. Ennek eredménytelensége esetén akár szabálysértési eljárást is indíthatnak az Európai Bíróságon.

 Szigorú megfigyelés alatt kívánják tartani hat csatlakozó - Ciprus, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Málta és Szlovákia - költségvetését is, mivel ezek hiánya meghaladja az eurócsatlakozás feltételéül szabott GDP-arányos 3 százalékot.

 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.