2. EU

Növekszik az Európai Parlament hatalma

 Az európai parlamenti választásokon a szavazók egy olyan intézmény tagjait választják meg, amelynek egyre nagyobb a hatalma az uniós döntéshozásban. Az Európai Parlament - az egyetlen teljesen demokratikusan választott uniós szerv - az EU-alkotmány várható elfogadásával csaknem egyenlő jogkörökre tesz szert a tagállamokkal.

2004.06.13. 09:33 |

 Az európai parlamenti választásokon a szavazók egy olyan intézmény tagjait választják meg, amelynek egyre nagyobb a hatalma az uniós döntéshozásban. Az Európai Parlament - az egyetlen teljesen demokratikusan választott uniós szerv - az EU-alkotmány várható elfogadásával csaknem egyenlő jogkörökre tesz szert a tagállamokkal.

 Az Európai Parlament (EP) a közösség alapításakor - akkor még csak közgyűlésnek hívták - kis jelentőségű testület volt. Nem volt beleszólása a döntéshozatalba és a jogalkotásba, az uniós törvényeket csak a tagállamok miniszterei alkották. A képviselők csak konzultatív jogokkal bírtak.

 Az Európai Uniót mai formájában létrehozó 1992-es maastrichti szerződés mindezt megváltoztatta. Tizenöt politikai területen teljes vétójogot biztosított az EP-nek, gyakorlatilag egyenlővé téve a testületet a tagállamokkal. A következő két uniós szerződés körülbelül negyvenre növelte ezeknek a területeknek a számát, a várhatóan júniusban elfogadásra kerülő uniós alkotmány pedig nyolcvanra emeli.

 Ez azt jelenti, hogy a kül- és biztonságpolitikát leszámítva az EP szinte minden területen egyenrangú döntéshozó partnere lesz a tagállamoknak. A minisztereknek szükségük lesz Strasbourg egyetértésére a jogalkotás szerteágazó területeitől kezdve a bevándorlási ügyeken át egészen az uniós költségvetésig.

 Emellett az EP hozzájárulása kell az Európai Bizottság - az EU végrehajtó szerve - kiválasztásához és munkájához. Az EP megvétózhatja a bizottsági elnök és az egész kabinet jelölését, és meg is buktathatja az egész testületet. Ez meg is történt 1999-ben, amikor Jacques Santer elnök kabinetjében korrupciós botrány ütötte fel a fejét.
 

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.