2. EU

Nyilvános vitán a közszolgálati műsorok állami támogatásáról szóló EU tervezet

 Az Európai Bizottság nyilvános vitára bocsátotta azt a tevezetet, amely új iránymutatásokat fogalmaz meg a közszolgálati műsorszórók számára. A tervezet célja, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni. Az uniós tagállamok és az érintettek jövő év január 15-ig fűzhetnek észrevételeket a tervezethez, és a brüsszeli bizottság szerint a jövő év közepe előtt meg is születhet az új szabályozás.

2008.11.05. 08:18 |
Az Európai Bizottság nyilvános vitára bocsátotta azt a tevezetet, amely új iránymutatásokat fogalmaz meg a közszolgálati műsorszórók számára. A tervezet célja, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni.

Nyilvános vitára bocsátotta kedden az Európai Bizottság azt a tervezetét, amely az állami támogatásokkal kapcsolatban fogalmaz meg új iránymutatásokat a közszolgálati műsorszóró médiának, módosítva a hét évvel ezelőtt - a kommunikációs technológiáknak a mainál jóval alacsonyabb szintjén - rögzített iránymutatásokat. Az uniós tagállamok és az érintettek jövő év január 15-ig fűzhetnek észrevételeket a tervezethez, és a brüsszeli bizottság szerint a jövő év közepe előtt meg is születhet az új szabályozás. A módosítások fő célja, hogy rugalmasabban alkalmazható eszközrendszert biztosítson a közszolgálati műsorszóróknak az új médiakörnyezetben való helytálláshoz.

Évi 22 milliárd eurót kapnak a közszolgálati csatornák

A médiaszektor kiemelkedően fontos terület az Európai Bizottságnak az állami támogatásokkal kapcsolatos politikáján belül. A közszolgálati műsorszórók a mezőgazdaság és a tömegközlekedés után a harmadik legnagyobb állami támogatásban részesülő szektort jelentik Európában. Különböző támogatási formákban, EU-szinten évente 22 milliárd euró támogatásban részesülnek.

Az iránymutatások tervezett módosítása nyomán is érvényes maradna az a szemlélet, hogy az uniós tagállamok kiterjedt döntési jogkört élveznek a közszolgálati műsorszórás céljainak, feladatainak meghatározásában. Az Európai Bizottság szerepköre a tisztességes versenyfeltételeken való őrködésre szorítkozik, és ennek jegyében Brüsszel arra helyezi a hangsúlyt, hogy állami támogatásból ne lehessen nem közszolgálati típusú szolgáltatásokat finanszírozni.

Ennek megfelelően, a módosítások értelmében maguknak a tagállamoknak kell felmérniük a társadalmi szükségleteket, az új típusú médiában a közszolgálatiság értékét, illetve a piacra gyakorolt hatását. A közszolgálati műsorszórók tehát kaphatnak támogatott szerepet az új média területén, csak arra kell ügyelni, hogy a megerősített ellenőrző mechanizmusok országos szinten elkerülhetővé tegyék a "túlkompenzálást", a kereskedelmi jellegű tevékenység keresztfinanszírozását.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.