Nyugat felé nincsenek többé sorompók, keleten szigorúbb az ellenőrzés

Pénteken nulla órától Magyarország másik nyolc új EU-tagállammal együtt a schengeni rendszer tagja. Kilenc új EU-tagállammal kibővült az 1995 óta működő schengeni övezet. A schengeni övezet szigorúan őrzött külső határa ezzel keletebbre tolódott: immár Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Románia és Horvátország határain húzódik végig. Az övezeten belül - a 27 EU-tagállamból 22 ország, illetve Norvégia és Izland területén - nem ellenőrzik az államhatárokon átlépő utasokat.
2007.12.21. 07:01 |
 Pénteken nulla órától Magyarország másik nyolc új EU-tagállammal együtt a schengeni rendszer tagja. Kilenc új EU-tagállammal kibővült az 1995 óta működő schengeni övezet. A schengeni övezet szigorúan őrzött külső határa ezzel keletebbre tolódott: immár Oroszország, Fehéroroszország, Ukrajna, Románia és Horvátország határain húzódik végig. Az övezeten belül - a 27 EU-tagállamból 22 ország, illetve Norvégia és Izland területén - nem ellenőrzik az államhatárokon átlépő utasokat.

 Az európai uniós országok bel- és igazságügyi minisztereinek döntése szerint december 21-én a szárazföldi és a vízi határokon szűnik meg a határellenőrzés - köztük a magyar-szlovák, a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határon -, a légi határokon pedig - a légitársaságok menetrendváltozásához igazodva - 2008. március 30-án.

 Magyarország schengeni csatlakozása fontos állomás az európai egységesülés és a történelmi magyar nemzet belső kohéziójának megerősítése útján - mondta éjfél előtt néhány perccel a miniszterelnök a schengeni határnyitó ünnepségen a hegyeshalmi autópálya határátkelőnél csütörtökről péntekre virradó éjjel.

 Nulla óra után néhány perccel az útlevélkezelők kiléptek a fülkéből, amit kulcsra zárták. A jelentéstételt követően átadták a kulcsokat Béndek Józsefnek, a határőrség országos parancsnokának, majd levonták a határőrség zászlaját. Az ország emlékkövet állított a határtérségbe annak tiszteletére, hogy a schengeni övezet kibővítésével a történelmi országhatárok már nem elválasztják, hanem összekötik Európa népeit.

 Sólyom László köztársasági elnök szerint nagyon nagy öröm ez a határ két felén élő magyar közösségeknek, de épp olyan óriási lehetőség - függetlenül a nemzetiségi lakosságtól - az ottani régióknak is. Közösen lehet tervezni a jövőt, közösen lehet fejleszteni, és ehhez az Európai Unió jelentős segítséget tud adni - fűzte hozzá.

 Azzal kapcsolatban, hogy ezeket az előnyöket nem tudja élvezni a teljes kárpát-medencei magyarság, úgy fogalmazott: "szeretném biztosítani a kárpátaljai és a délvidéki magyarságot, hogy mindent meg fogok tenni azért, hogy a lehető legkönnyebben lépjék át a magyar határt".

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.