Október 20-án ülnek tárgyalóasztalhoz a két tagjelölttel

 Az első lépés, az úgynevezett átvilágítás, körülbelül egy évig fog tartani. Az Unió bővítési biztosa egyúttal figyelmeztetett: az EU sem ússza meg a mélyreható alkotmányos és gazdasági reformokat, ha valóban le akarja bonyolítani a bővítést.

 A hétfői ceremónia után még e hónapban, október 20-án a gyakorlatban is megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Horvátország valamint az EU és Törökország között – mondta a múlt kedden Olli Rehn bővítési biztos, aki maga Zágrábba látogat ebből az alkalomból. Az első szakasz az úgynevezett átvilágítás, amikor is pontról pontra összehasonlítják az Európai Unió és a felvételre váró ország joganyagát, sorra véve, hogy hol vannak különbségek vagy problémák, hol és mit kell módosítani.

 Az átvilágítás a két újonnan tárgyaló tagjelölt esetében körülbelül egy évig fog tartani. Mindkét országgal az első átvilágítandó joganyagcsomag (vagy EU-zsargonban tárgyalási fejezet) az oktatási és kulturális fejezet lesz, amit a tudomány és kutatás, valamint a közbeszerzés követ. Horvátország erre az évre 7 fejezet átvilágítását ambicionálja. Összesen 35 fejezetet kell letárgyalnia mindkét országnak (maga a tárgyalás az átvilágítás után következik csak). Rehn azt is megerősítette, hogy Törökország kapcsán különösen nagy figyelmet fognak fordítani az egyik legnagyobb aggodalomra, az emberi és polgári jogok helyzetére. A Bizottság következő rendszeres országjelentése elsősorban ezekre a kérdésekre fog fókuszálni. „Törökországtól azt várjuk, hogy a tárgyalások első szakaszában nagy haladást érjen el ezen a területen” – mondta.

 Sajtótájékoztatóján Rehn politikai kérdésekre is kitért, különösen a „nagyobb falat” Törökország kapcsán. Kiemelte: egyértelmű, hogy az európai alkotmány „jegelése” nem jelenti azt, hogy az EU megúszhatja azokat a belső reformokat, amelyeket a további bővítés elkerülhetetlenné tesz. „Egy ponton újra kell indítanunk az alkotmányos reformokat. Az EU bővítése és mélyítése elválaszthatatlan egymástól” – mondta. Erre már csak azért is szükség van, mert az érvényes uniós szerződések csak 27 tagig „hitelesítik” a szervezet működését; nem lehet tudni például, hogy hány tagja lesz a Bizottságnak 28-29 tagállammal, hány szavazata és hány európai parlamenti képviselője lesz az új országoknak. Ezeket a problémákat orvosolta volna az alkotmány. Ráadásul Rehn látszólag nem is csak ezeknek az egyszerű jogi követelményeknek a megteremtésére gondolt, amikor leszögezte: az Európai Unió „mélyítése és bővítése elválaszthatatlan egymástól”.

 A biztos arra is kitért, hogy az európai vezetőknek mindent el kell követniük, hogy a bővítés iránt szkeptikus közvéleményt felkészítsék az új tagok fogadására, méghozzá azoknak a gazdasági és társadalmi problémáknak az orvoslásával, amelyek – a globalizáción és a magas munkanélküliségen keresztül – szerinte jelentős részben okozói napjaink europesszimizmusának. Hozzátette azt is, hogy míg az EU-nak teljesítenie kell ígéreteit, most a konszolidációra kell fordítania figyelmét, és nem tehet újabb vállalásokat, ami a bővítést illeti.