A 2006-os önkormányzati választásokat követően ismét Boldizs Kálmánnét választották önkormányzati képviselőnek Székesfehérvár 8-as számú egyéni választókerületében a palotavárosiak. Boldizs Kálmánnét a körzettel kapcsolatos, 2010-ig szóló feladatairól és terveiről, valamint az elmúlt négy évben kulturális alpolgármesterként végzett tevékenységéről is kérdeztük. „A Palotai tavak melletti rész családi pihenőhellyé alakítása az egyik legfontosabb célom.” – mondja a város korábbi alpolgármestere, aki szerint a kimozdulni kívánó családok számára ideális ez a terület, ahová az elmúlt időszakban sok fát ültettek ki.
A 2006-os önkormányzati választásokat követően ismét Boldizs Kálmánnét választották önkormányzati képviselőnek Székesfehérvár 8-as számú egyéni választókerületében a palotavárosiak. Boldizs Kálmánnét a körzettel kapcsolatos, 2010-ig szóló feladatairól és terveiről, valamint az elmúlt négy évben kulturális alpolgármesterként végzett tevékenységéről is kérdeztük. „A Palotai tavak melletti rész családi pihenőhellyé alakítása az egyik legfontosabb célom.” – mondja a város korábbi alpolgármestere, aki szerint a kimozdulni kívánó családok számára ideális ez a terület, ahová az elmúlt időszakban sok fát ültettek ki.
- Palotaváros újraválasztott képviselőjeként melyek a legfontosabb tervei a következő négy évre?
- „A tó környékét úgy kellene kihasználni, hogy kimondott pihenő- , sétáló- , kirándulóhellyé váljon, hiszen ez nagyon szép része a városnak. Most zömmel a kutyatulajdonosok használják, ezért is helyeztettem ki rengeteg kutyapiszok tárolót a területre. A lakók és a begyűjtést végző SZÉKOM szerint már most sokan használják, reményeim szerint a helyzet ennél csak jobb lesz. Valószínűleg nem fér majd bele a négy évbe mindaz, amit a Palotavárosi tavak környékén csinálni kell, de mindenképpen el kell kezdeni. Sokan sportolnak, futnak ebben a városrészben esténként, mások horgásznak. A horgászegyesülettel közösen dolgozunk a környék szépítésén, a tó mellett lévő, leégett faház helyett finn faházat szeretnének felállítani, jelenleg a víz-szennyvíz bevezetése okoz problémát, de a civil szervezet és a város közösen fog megoldást találni. Elengedhetetlen a világítás korszerűsítése is, több szalonnasütő-főző hely, esőbeálló, pad és asztal is kell. Az új eszközökre azonban vigyázni is kellene, sajnos sok a vandál, az új padokat, új asztalokat a Bátky játszótéren megégették. Ezért is kezdeményezem a közterület felügyelők számának megduplázását, azt gondolom, sokat számítana.
- A lakótelepi körzetekben örök dilemma a képviselők számára a zöldterület és a parkolóhelyek helyes aránya. Hogyan oldják meg ezt a problémát a Palotavárosban?
- Az alapprobléma elsősorban az, hogy szélesebb utakkal, több parkoló lehetőséggel kellett volna megépíteni a lakótelepet annak idején. Az elmúlt négy év alatt 174 parkolóhelyet csináltattam, a térköves, kulturált parkolóknak örülnek a lakók, a parkolók egyben biztonságot is jelentenek az autósok számára. A zöldterület és a parkolóhelyek aránya valóban örök konfliktushelyzet: a Kodolányi utcában élő lakók például 2005-ben jelentkeztek nálam, hogy a házuk előtti zöldterület rovására kérik 16 parkolóhely kialakítását. Azt mondtam és most is azt fogom mondani, hogy amennyiben a lakóközösség aláírja, hogy a zöldterület rovására építsünk parkolókat, akkor valamennyi lakó írja alá ezt a kérést. Sajnos az elmúlt évek rossz tapasztalata, hogy például a lakók egyik fele fekvőrendőrt kért, a ház másik fele megtámadott, hogy miért építettünk ilyet?
- Milyen tervek vannak a városrész kulturális életének élénkítésére, illetve a Rác utcával kapcsolatban?
- A Bőrgyár ipari műemlék, így bízunk benne, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében pályázati lehetőség nyílik a felújításra. A fiatal alkotóművészek megérdemelnének olyan részt, ahol tudnak alkotni. A pályázati lehetőségek felkutatása az Európa Nostra díjas Rác utcára is érvényes. A problémás épületek nem a város tulajdonában vannak, megpróbálunk pénzt szerezni és felújíttatni ezt a részt, ami gyönyörűen köthetné össze a Belvárost a Palotavárossal. Meggyőződésem, hogy egyre több kulturális programot kellene a Palotavárosba kihelyezni, a tűzijátékot például sokkal többen látták mint korábban, jó ötletnek bizonyult az új helyszín a palotavárosi tavaknál. Az elmúlt években sok-sok közösségi programnak voltam támogatója, rengeteg érdeklődőt vonzottak a palotavárosi programok, nagyon jó volt például a szüret vagy a disznóvágás.
- Székesfehérvár kulturális alpolgármestereként legutóbb átvehette a „Kultúra Magyar Városa” elismerést. Mit kell tudni erről a díjról? Milyen kritériumok alapján ítélik oda?
- Másodszor ítélte oda a kulturális kormányzat a „Magyar Kultúra Városa” címet, amelyre meghatározott szempontok alapján, a minisztérium adatlapján keresztül kellett pályázni. Emellett értékelték az oktatás, kultúra, turisztika helyzetét is. Azért tartom fontos eredménynek, hogy Székesfehérvár nyerte el a címet, mert egzakt számokat tudott összehasonlítani a bizottság, abszolút összehasonlítást tudott tenni a pályázók között. Azt gondolom, hogy a bizottság értékelte az elmúlt évek erőfeszítéseit, ma már a Kortárs Fesztiváltól a Fehérvári Vígasságokig fél éven keresztül vannak olyan színvonalas rendezvények a városban, amelyek óriási tömegeket vonzanak. Az elmúlt négy év sikerágazatának tartom az oktatást is, szakmailag olyan sok dolgot oldottunk meg a városban, hogy élenjárunk a megyei jogú városok körében. Ha csak a legfontosabbat emelem ki: elindult az integrált nevelés annak érdekében, hogy ne legyenek lemaradó diákok. Fehérvár élen járt abban, hogy történjen meg a fejlesztő pedagógusok átképzése és kialakuljon egy gyógypedagógiai utazóhálózat. Azt gondolom, hogy a szakképzés lesz a legfontosabb része az elkövetkezendő éveknek: mindent meg kell tennünk azért, hogy a diákok jó alapokat kapjanak.
