-
Ezek lesznek a 2025-ös hosszúhétvégék - két ünnep is szombatra esik majd
Öt alkalommal örülhetünk hosszú hétvégéknek 2025-ben, ugyanakkor lesz több olyan ünnepünk, amely szombatra esik. Áthelyezett munkanapokra háromszor kell számítani, egy alkalommal tavasszal, egyszer ősszel, egyszer pedig télen.
2025.01.01. -
Már megvásárolhatók a matricák
Már megvásárolhatók a 2025-re érvényes országos és vármegyei autópálya-matricák – közölte a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
2024.12.30. -
Ütemes menetrend
Új menetrend szerint közlekednek az autóbuszjáratok Székesfehérvár és Tatabánya között. Az autóbuszok ezentúl több, az útvonalon található fontosabb megállóhelyen megállnak, a két város közötti utat pedig jellemzően 1 óra 20 perc alatt teszik meg.
2024.12.14. -
Hétvégi vásárlás adományozással
Vasárnapig tart az év legnagyobb élelmiszergyűjtő akciója a Magyar Élelmiszerbank Egyesület szervezésében. Az ország 154 településén 365 áruházban összesen 6500 önkéntes gyűjti majd az adományokat. Székesfehérváron nyolc helyszínen, a kasszák melletti gyűjtőpontokon az Élelmiszerbank zöld mellényt viselő önkéntesei köszönettel fogadják a hűtést nem igénylő, tartós élelmiszereket, édességeket.
2024.11.16.
Óraátállítás vasárnap hajnalban - háromkor két órára kell visszaállítani a mutatót
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, ekkor Magyarországon, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali háromkor két órára kell visszaállítani az órák mutatóit.
Nem érinti a MÁV, a Volán és a Malév járatainak menetrendjét az idei óraátállítás, viszont érdemes tájékozódni utazás előtt a vonatok és buszok indulásáról, mert a hétvégi ünnep és a jövő héten kezdődő őszi szünet miatt módosul a forgalmi rend.
A MÁV vasútvonalain október 30-án és 31-én az ünnepnapra, november elsején a vasárnapra, november 2-án a hétfőre érvényes menetrend szerint közlekednek a személyszállító vonatok.
Az óraátállításkor úton lévő menetrend szerinti, nemzetközi autóbuszjáratok útközben várakozni nem fognak, amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik, egy órával korábban érkeznek úti céljukra. Az átállítás a belföldi buszok menetrendjét nem érinti.
A buszok szombaton szabadnap, vasárnap és hétfőn a munkaszüneti menetrendnek megfelelően, míg november 2. és 7. között a tanszüneti menetrend szerint közlekednek. Minkét közlekedési társaság indít a kegyeleti ünnepek alatt mentesítő járatokat.
Mikor vezették be a nyári, téli időszámítást?
A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajár-robbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el.
Az intézkedés támogatói a hosszabb nap előnyeinek kihasználását, a közlekedés biztonságának fokozódását remélték, mivel az autósok sokáig nappali fényben vezethetnek. Pozitív hatása volt a nyári időszámítás bevezetésének a turizmusra is: a hosszú, világos esték lehetővé tették az üdülés napjainak optimális kihasználását.
A bírálók nyomban arra hivatkoztak, hogy a ráfordítás és a haszon nincs egymással még köszönő viszonyban sem. Az 1973-as olajválságot követő években Európa-szerte különféle átállási rendszerek léteztek, majd az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai is.
Az Európai Unió már 1998-ban összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást. Eszerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik.