Öregedő társadalom, egyre több nyugdíjas ember Magyarországon

 

 E kör kevesebb mint felét teszik ki az ún. korbetöltött öregségi nyugdíjasok (1,4 millió fő). Számuk az egy évvel korábbihoz képest 2,2 százalékkal csökkent, a korhatár alattiaké viszont közel az ötödével nőtt, 308 ezerre. A rokkantsági nyugdíjasok száma 779 ezer volt, ami 2 százalékos csökkenést takar. A nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások forintösszege és a GDP-hez viszonyított aránya folyamatos növekedést mutat. Ezen kiadásokra 2007-ben a GDP 10,9, tavaly pedig már 11,6 százalékát fordították, ami 3062,6 milliárd forintot tett ki és 10,6 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.

 

 A nyugellátások havi összege 83 730, a saját jogú nyugdíjasoké 87 247 forint volt a 2009. januári emelést követően, 6,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hozzátartozói nyugdíjak havi összege (46 980 forint), a járadékok, pótlékoké (29 897 forint) 3,4, illetve 2,4 százalékkal több a 2008 januárinál.

 

 A nyugdíjak reálértéke változóan alakult. A nyugdíjas ellátások legnagyobb reálérték vesztésüket a nyolcvanas évek vége és kilencvenes évek közepe között szenvedték el. (1990 és 1995 között 22,5 százalékkal csökkent, és csak 2003-ban érte el az 1990. évi szintet.) A nyugdíjak reálértékének emelkedése az 1990-es évek végétől figyelhető meg. Ettől kezdve a nyugdíjak összegének növekedése infláció feletti, illetve 2002 után meghaladja a nyugdíjasok sajátos fogyasztási szerkezetét figyelembe vevő nyugdíjas fogyasztói árindexet is. Összességében a 2000–2008 közötti években évenként átlagosan 5,5 százalékos ütemben emelkedett a nyugdíjak reálértéke.

 

 

 A társadalom öregszik: a 14 évesek és annál fiatalabbak száma több mint harmadával, 849 ezer fővel csökkent 1980-hoz képest. Akkor a gyermek korosztály aránya meghaladta a 20 százalékot, ez év elején pedig már 15 százalék alatt volt, és további csökkenés várható. A 60 évesek és idősebbek száma és aránya először 1992-ben haladta meg a 0-14 éves gyermekkorú népességét, 2005 óta pedig már a 65 éves vagy ennél idősebb lakosok is többen vannak, mint a gyermekkorúak. Az öregedési folyamat következtében nő a lakosság átlagos életkora. 2007 elején a nők átlagéletkora 42,4, a férfiaké 38,2 év volt. A népesség-előreszámítás (alapváltozata) szerint 2010-re az ország lakosainak átlagéletkora 41 év lesz, 2030-ra 44 év, és 2050-re az átlagos életkor majdnem eléri a 46 és fél évet.

 
Hol a legmagasabbak és hol a legalacsonyabbak a nyugdíjak?

 

 A nyugdíjak és nyugdíjszerű teljes ellátások havi átlaga Budapesten volt a legmagasabb (98,6 ezer forint), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (64 ezer forint). Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legalacsonyabb az ellátmány összege, kiugróan magas viszont Közép-Magyarországon, és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben is. A nyugdíjak összegében tapasztalható eltérést a szolgálati idő terén mutatkozó különbségek is magyarázzák. Az ország fejlettebb, nyugati és középső régióinak megyéiben a kevesebb szolgálati idővel rendelkező saját jogú nyugdíjasok kisebb arányt képviselnek, mint az alföldi megyékben, Észak-Magyarországon vagy a Dél-Dunántúlon.