Összeomlott a magyar konvergenciaprogram

 Drasztikusan, 2.5-2.7 százalékponttal emelte meg az idei évre várható államháztartási hiány mértékét Veres János pénzügyminiszter. Szakértők egybehangzó vélekedése szerint ezzel a 2010-es euróbevezetésnek gyakorlatilag végleg búcsút inthetünk, Orbán Viktor már 2013-16-os csatlakozásról beszél.

 A nyugdíjreform korrekciós hatásával számolt, eredményszemléletű (ESA-95-ös normáknak megfelelő) államháztartási hiány nem 3,6 százalék lesz az idén Magyarországon, hanem 6,1 – ismerte el Veres János pénzügyminiszter. A nyugdíjreform után az Eurostat által lehetővé tett korrekciót nem számító (tehát a valósághoz közelebb álló) deficit pedig a tervezett 4,7 százalék helyett 7,4 százalék lesz a pénzügyi tárca vezére szerint. A konvergenciaprogramban szereplő tervekkel köszönő viszonyban sem lévő újabb célszámok meghatározásának okait a pénzügyi tárca vezetője a következőképpen magyarázta: 1. az Eurostat döntése miatt be kell számítani az autópálya építésének költségét, de nem lehet elszámolni bevételként az NA Rt-től az ÁAK-hoz való kiszervezése után keletkező bevételeket, ami összességében 432 milliárd forinttal dobja meg a hiányt; 2. a vártnál 50 milliárd forinttal kevesebb áfabevétel érkezik be az idén a büdzsébe; 3. túlteljesült néhány kiadási előirányzat, így például az EU-támogatások társfinanszírozási kötelezettsége.

 Módosította a kabinet a 2006-os deficitcélokat is. Noha a 2003-as előcsatlakozási program még 3,0 százalékos hiányt ígért 2006-ra, a 2004-es konvergenciaprogram (máig érvényben lévő) pedig 4,0 százalékosat, Veres szavai szerint immár 6,1 százalékos hiány várható (a nyugdíjreform-korrekció nélkül – utóbbi figyelembevételével 4,7 százalék lesz a deficit). Ez 582 milliárd forintos növekményt jelent, aminek oka a pénzügyi tárca vezetője szerint ismét csak az Eurostat módszertani döntése. Veres úgy fogalmazott, hogy az eurózónához való csatlakozás nem cél, hanem eszköz, s szerinte a kormánynak még van ideje arra, hogy „a megfelelő döntéseket meghozza”. Egyúttal derűlátóbbnak nevezte a kabinetet annál, hogy a piaci körökben széles körben elterjedt 2013-as évet jelölje meg új céldátumként.

 Orbán Viktor ellenzéki vezér viszont egy kiskőrösi fellépése alkalmával már úgy fogalmazott, hogy az euró bevezetésére ugyan nagy szüksége van Magyarországnak, ám az csúszni fog és csak 2013-2016 között van rá reális esély. Járai Zsigmond jegybankelnök elképzelhetetlennek nevezte, hogy 2010-ben bevezessék az eurót Magyarországon.

A Bizottság aggódik

 Az Európai Bizottságot komoly aggodalommal tölti el a magyar államháztartás helyzete, miután Budapest jelentős mértékben megemelte az idei deficitcélt – közölte a Reuters hírügynökséggel Amelia Torres, Joaquín Almunia biztos szóvivője. Torres hozzátette, hogy a Bizottság a legújabb költségvetési fejleményeket is figyelembe fogja venni, amikor a következő hetekben új értékelést készít és terjeszt a pénzügyminiszterek elé a magyar államháztartásról. „Komolyan aggódunk a magyar államháztartás helyzete miatt. A mostani költségvetési fejleményeket figyelembe fogjuk venni új értékelésünkben, amely rövidesen napvilágot lát” – mondta a szóvivő.

 Brüsszelben úgy tudjuk, nem kis meglepetéssel értesültek az új államháztartási hiánycélról, amelyet túlzottan nagynak tartanak. Brüsszeli források becslése szerint ugyanis az Eurostat-vélemény – ami elutasította, hogy az autópálya-építésre fordított kiadások a költségvetésen kívülra kerüljenek – a GDP 2 százalékával hízlalta volna a deficitet, így a további fél százalékos növekedést (5,6 helyett 6,1 százalékot) nem tudják mással magyarázni, mint lazító szándékkal. A Bizottság értesülésünk szerint csak október második felében készíti el az új információk ismeretében a magyar államháztartás helyzetére vonatkozó új ajánlást, ám Almunia biztos már október 11-én szóbeli tájékoztatót ad a pénzügyminisztereknek.