A hétvégi EU-csúcson a tagállamok vezetői jóváhagyták a Barroso-bizottság új összetételét, valamint ötéves akcióprogramot fogadtak el a bel- és igazságügyekben folytatott együttműködésük fokozására. A találkozón megállapították, folytatni kell a lisszaboni folyamatot. Jóváhagyták az Európai Unió végrehajtó testületének jövendő összetételét az EU-tagországok állam- és kormányfői pénteken befejeződött kétnapos brüsszeli találkozójukon, emellett újabb ötéves akcióprogramot fogadtak el a bel- és igazságügyekben folytatott együttműködésük fokozására. Az új Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso bejelentette: új tárcát, az adózás és a vámunió kérdéskörét adja a testület magyar biztosjelöltjének, Kovács Lászlónak.
A versenyképességét növelni akaró, ezt a kérdést elsőrendűnek tartó EU-ban ez nagyon fontos terület - szögezte le sajtóértekezletén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Emlékeztetett, az unióban e témában számos új elképzelés került be a köztudatba (a németek kezdeményezték például a társasági adó harmonizálását, de vannak olyan tervek is, hogy az EU-nak önálló bevételi forrásra, egy európai adóra lenne szüksége).
A Barroso-bizottság
José Manuel Barroso (Portugália), elnök
Margot Wallström (Svédország), alelnök, intézményi ügyek és komminukációs stratégia Günter Verheugen (Németország), alelnök, vállakozás és ipar
Jacques Barrot (Franciaország), alelnök, közlekedési ügyek
Siim Kallas (Észtország), alelnök, adminisztratív és pénzügyi ellenőrzési kérdések
Franco Frattini (Olaszország), bel- és igazságügyi terület
Viviane Reding (Luxemburg), információs társadalom és média
Stavros Dimas (Görögország), környezetvédelem
Joaquín Almunia (Spanyolország), gazdasági és pénzügyek
Danuta Hübner (Lengyelország), regionális politika
Joe Borg (Málta), halászat és tengeri ügyek
Dalia Grybauskaite (Litvánia), pénzügyi tervezés és költségvetés
Janez Potocnik (Szlovénia), tudomány és kutatás
Ján Figel (Szlovákia), oktatás, képzés, kultúra és többnyelvűség
Markos Kyprianou (Ciprus), egészségügy és fogyasztóvédelem
Olli Rehn (Finnország), uniós bővítés
Louis Michel (Belgium), fejlődés és humanitárius segélyek
Kovács László (Magyarország), adó és vámügyek
Neelie Kroes (Hollandia), versenyügyek
Mariann Fischer Boel (Dánia), agrárügyek és vidékfejlesztés
Benita Ferrero-Waldner (Ausztria), külkapcsolatok és szomszédságpolitika
Charlie McCreevy (Írország), belső piac és szolgáltatások
Vladimír Spidla (Csehország), munkaerő, szociális kérdések és esélyegyenlőség
Peter Mandelson (Nagy-Britannia), kereskedelem
Andris Piebalgs (Lettország), energetika
Barroso az energiaügyi biztosi posztot a lett Andris Piebalgsnak adta. Olasz kézben marad az alelnöki tisztséggel párosított jogi, igazságügyi és szabadságügyi portfólió, amelyet a visszalépett Rocco Buttiglione helyett Franco Frattini jelenlegi külügyminiszter tölt majd be. Barroso elmondta: olyan területet választott Kovács Lászlónak, amely közelebb áll politikai és tárgyalási tapasztalatához. Nem változtatott az elnök az ugyancsak a találgatások középpontjában álló Neelie Kroes holland versenyügyi biztosjelölt megbízatásán.
Egységes vízumkezelést minden uniós ország számára
Az állam- és kormányfők elhatározták, hogy a bel- és igazságügyi együttműködés erősítését célzó újabb ötéves akcióprogramjuk keretében közös menekültügyi eljárást vezetnek be. Az évtized végére tervezi az EU a közös menekültügyi ügynökség létrehozását is. Megállapodtak, hogy a menekültügyet, a bevándorlást és a határőrizetet érintő számos kérdésben csökkentik a vétójog alkalmazásának lehetőségét. Megmarad mindazonáltal a vétózás lehetősége a törvényes bevándorlás, az unió országaiban munkát vállalni akarókat érintő eljárások tekintetében.
Magyar kérésre került be az EU állásfoglalásába, hogy a szervezet kérje: ha vízummentességet biztosít egy külső ország polgárainak, akkor ez a külső ország is biztosítson mentességet az EU valamennyi tagországának.
Nem határoztak a csúcson az európai határőrizeti ügynökség székhelyéről. Erre Budapest is jelentkezett, de a vezetők csupán azt erősítették meg, hogy az ügynökség a korábbi terveknek megfelelően jövő májusban megkezdi munkáját.
Teljesíthetetlennek ítélték a lisszaboni célokat
A kormányfők megvizsgálták ambiciózus gazdasági célkitűzéseik teljesítésének állását, és megállapították, hogy már aligha van remény az Egyesült Államok versenyképességének utolérésére hat éven belül. A célokon ezzel együtt nem változtattak, és Jan Peter Balkenende holland kormányfő - a találkozó elnöke - elmondta, a végrehajtás pontos eszközeiről jövő márciusban tartandó, újabb félévközi értekezletükön döntenek.
Gratuláltak Bushnak
A korábbinál egységesebb álláspontot tükröztek az amerikai elnökválasztással kapcsolatos megnyilvánulások. A huszonöt ország állam- és kormányfői közösen és melegen gratuláltak George W. Bushnak újraválasztásához, és reményüket fejezték ki, hogy az esélyt nyújt a kapcsolatok szorosabbá tételéhez és a fokozottabb együttműködéshez a "nélkülözhetetlen partner" Washingtonnal.
A közel-keleti kérdéskört illetően az izraeli-palesztin békefolyamat újraindulását, valamint az önálló palesztin állam megteremtésének fontosságát hangsúlyozták. Sürgették a palesztin vezetőket, hogy Jasszer Arafat elnök betegsége alatt is biztosítsák a nyugalmat a palesztin területeken.
Alternatívák Ankarának
Jóllehet az EU-csúcs csak a következő, december 17-i ülésén határoz arról, hogy megkezdi-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, már most kiütközött, hogy a tagállamok nincsenek egy véleményen. Chirac például leszögezte ugyan, hogy az EU értékeit és gyakorlatait magáévá tevő Törökország erősíteni fogja az uniót, de ezzel párhuzamosan egy másik - nem teljes jogú státust magában foglaló - megoldásra is utalást tett arra az esetre, ha Ankarának az említett feltétel teljesítése nem sikerül.
Romániai csatlakozási tárgyalások lezárása
A csúcsértekezleten jelentették be Brüsszelben, hogy Romániával várhatóan a tervezettnél hamarabb, már ebben a hónapban lezárulnak a csatlakozási tárgyalások. Bukarest ez esetben - Bulgáriával együtt - már 2007-ben csatlakozhat, bár belépésük egy évvel kitolható lehet, amennyiben reformfolyamatuk elakad.
Az állam- és kormányfők sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy Ukrajnában az elnökválasztás múlt hét végi első fordulója nem felelt meg a nemzetközi elvárásoknak, és felszólították az ukrán hatóságokat, hogy a második fordulóra biztosítsák a szabad és tiszta választás lehetőségét. Külön sürgették, hogy az állami médiához minden érintettnek biztosítsanak egyforma hozzáférést.
