-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Ötvenezernél is többen pályáznak 750 uniós álláshelyre
Hetvenszeres a túljelentkezés az európai uniós állásokra kiírt legutóbbi pályázaton. Az 52 ezer érdeklődő egyötöde olasz, Magyarországról 873-an felvételiznek. A hatalmas érdeklődésnek persze számos oka van: a felvettek jó fizetést kapnak, miközben az átlagnál alacsonyabb adókat kell fizetniük, diplomatarendszámmal közlekedhetnek, az EU támogatja egészségügyi ellátásukat, gyerekeik oktatását. Ami a legfőbb, az így megszerzett munka élethosszig (pontosabban a nyugdíjkorhatár eléréséig) tart, nem nagyon kell elbocsátástól tartaniuk.
2005.10.17. 06:52 |
Hetvenszeres a túljelentkezés az európai uniós állásokra kiírt legutóbbi pályázaton. Az 52 ezer érdeklődő egyötöde olasz, Magyarországról 873-an felvételiznek.
Az Európai Uniót gyakran vádolják azzal, hogy az emberektől távol álló szervezet - ám ennek ellenére rengetegen szeretnének EU-alkalmazottá válni. Erre adott újabb bizonyítékot egy brüsszeli közlemény, amely szerint az Európai Bizottság által kiírt legutóbbi pályázaton 750 álláshelyre 52 ezren jelentkeztek.
A hatalmas érdeklődésnek persze számos oka van: a felvettek jó fizetést kapnak, miközben az átlagnál alacsonyabb adókat kell fizetniük, diplomatarendszámmal közlekedhetnek, az EU támogatja egészségügyi ellátásukat, gyerekeik oktatását. Ami a legfőbb, az így megszerzett munka élethosszig (pontosabban a nyugdíjkorhatár eléréséig) tart, nem nagyon kell elbocsátástól tartaniuk.
A jövő év elején kezdődnek a felvételik
Az 52 ezer pályázóra hosszas kiválasztási folyamat vár: szakmai tudásuk mellett például nyelvismeretükről is számot kell adniuk. A nagy számú jelentkező miatt már a tesztek megszervezése is időbe telik, s ezért az első erőpróbákra csak a jövő év elején kerül majd sor.
Az EU-bizottság egyébként 2003 óta most először tette lehetővé, hogy a "régi" EU-tagállamok állampolgárai is pályázzanak, az elmúlt két évben meghirdetett álláshelyek ugyanis alapvetően a 2004-ben belépett tíz új tagállam lakosainak szóltak.
A legtöbben most Olaszországból pályáztak (több mint tízezren), őket pedig a franciák, a belgák és a spanyolok követik. Magyarországról összesen 873-an jelentkeztek. Az unió legnépesebb államából, Németországból mindössze 4479-en adták be pályázatukat. A legkisebb érdeklődést az észtek mutatták: itt még a 150-et sem éri el a jelentkezők száma.
Az Európai Uniót gyakran vádolják azzal, hogy az emberektől távol álló szervezet - ám ennek ellenére rengetegen szeretnének EU-alkalmazottá válni. Erre adott újabb bizonyítékot egy brüsszeli közlemény, amely szerint az Európai Bizottság által kiírt legutóbbi pályázaton 750 álláshelyre 52 ezren jelentkeztek.
A hatalmas érdeklődésnek persze számos oka van: a felvettek jó fizetést kapnak, miközben az átlagnál alacsonyabb adókat kell fizetniük, diplomatarendszámmal közlekedhetnek, az EU támogatja egészségügyi ellátásukat, gyerekeik oktatását. Ami a legfőbb, az így megszerzett munka élethosszig (pontosabban a nyugdíjkorhatár eléréséig) tart, nem nagyon kell elbocsátástól tartaniuk.
A jövő év elején kezdődnek a felvételik
Az 52 ezer pályázóra hosszas kiválasztási folyamat vár: szakmai tudásuk mellett például nyelvismeretükről is számot kell adniuk. A nagy számú jelentkező miatt már a tesztek megszervezése is időbe telik, s ezért az első erőpróbákra csak a jövő év elején kerül majd sor.
Az EU-bizottság egyébként 2003 óta most először tette lehetővé, hogy a "régi" EU-tagállamok állampolgárai is pályázzanak, az elmúlt két évben meghirdetett álláshelyek ugyanis alapvetően a 2004-ben belépett tíz új tagállam lakosainak szóltak.
A legtöbben most Olaszországból pályáztak (több mint tízezren), őket pedig a franciák, a belgák és a spanyolok követik. Magyarországról összesen 873-an jelentkeztek. Az unió legnépesebb államából, Németországból mindössze 4479-en adták be pályázatukat. A legkisebb érdeklődést az észtek mutatták: itt még a 150-et sem éri el a jelentkezők száma.