Péntektől Magyarországon is alapítható európai részvénytársaság

 Október 8-ától Magyarországon is alapítható európai részvénytársaság, amely a nemzeti jogok alapján létrejött társaságoknál egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet.
 
 Még a tavaszi ülésszakban elfogadott, és most hatályba lépő törvény a magyarországi székhelyű európai részvénytársaság alapításának és működésének belső jogi kereteit, valamint a munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait rögzíti.

 Európai részvénytársaság a nemzeti jogi szabályozás alapján működő gazdasági társaságok mellett, kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait is az uniós jog határozza meg. Az európai részvénytárság jogi személy, alaptőkéje részvényekre oszlik, a részvényesek pedig vagyoni hozzájárulásuk erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyezéssel jön létre, alaptőkéje legalább 120 000 euró. A közösségi szintű szabályozás jelentősége, hogy a részvénytársaság az Európai Unió valamennyi tagállamában, a legfontosabb társasági jogi kérdésekben közel azonos szabályok szerint működik, és a nemzeti jogok alapján létrejött társaságoknál egyszerűbben folytathat több országot érintő gazdasági tevékenységet.

 Az európai részvénytársaságot szabályozó közösségi rendelet (a Tanács 2157/2001/EK Rendelete) szerint a társaság részvénytársaságok egyesülése, holdingtársaság vagy leányvállalat alapítása, továbbá átalakulással jöhet létre, azaz csak a tagállamokban már működő gazdasági társaságok alapíthatják. A társaság szervezeti felépítésének megválasztását a rendelet az alapítók döntésére bízza.

 A jogszabály lehetővé teszi az európai részvénytársaság székhelyének egyik tagállamból a másikba való áthelyezését úgy, hogy ez nem jár a jogi személy megszűnésével, és nem igényli a fogadó államban új társaság alapítását. A vállalkozás tehát a teljes közösségi belső piacon szabadon mozoghat.

 Néhány kérdésben azonban a rendelet kötelezi vagy felhatalmazza a tagállamokat kiegészítő szabályok megalkotására. Ezeket a tartalmazza az elfogadott törvény. A jogszabály a cégbíróságot hatalmazza fel az európai részvénytársaság ügyeiben való eljárásra, rögzíti az alapítás és a székhelyáthelyezés során a kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat, a társaság irányító szerveire vonatkozó néhány előírást, és a székhelyáthelyezéshez kapcsolódó speciális számviteli szabályokat.