-
Református nap
A fehérvári református gyülekezet alapításának 200. évfordulója tiszteletére városi református napot szerveztek szombaton. A különböző művészeti ágakat, közösségi eseményeket összefogó, gyerekeket és felnőtteket egyaránt megszólító programoknak három helyszín, a Városháza Díszterme, valamint a Budai úti és a Széchenyi úti református templom adott otthont.
2024.09.28. -
Ünnepelnek a reformátusok
„Legyen világosság” – ez a mottója a Székesfehérvári Reformátusok 200 éves jubileuma alkalmából rendezett programoknak. Szombaton több helyszínen – a Városházán, a Széchenyi úti Református templomban és a Halesz ligetben várják érdekes és tartalmas, a család minden tagját megszólító programokkal az érdeklődőket.
2024.09.27. -
Textúrák - papír és szálművészet
Textúrák - papír és szálművészet címmel nyílt kiállítás Illés Orsolya Tünde papír és kísérleti textiles munkáiból a Vörösmarty Társaság termében. A tárlat november 29-ig látogatható.
2024.09.27. -
Pinokkió igaz története
A Pelikán Teremben mutatták be a székesfehérvári Balett Színház új darabját. A Pinokkió Christina Porres Mormeneo koreográfiájával került színre.
2024.09.27.
Percről percre: Örkény, L. Simon, szavak, zene és tánc összeölelkezése
A Percről percre táncszínházi est programjában két egymástól különböző művészeti ág, az irodalom és a táncszínház találkozott egymással. Örkény István és L. Simon László két olyan író és költő, akikre igencsak oda kell figyelni.
A beszélt, írott nyelv ezen az estén találkozott a tánc nyelvével. Folyékonyan, jól, szépen beszéltek együtt...
A szöveg képeket mutatott, és eközben táncra perdült az irodalom...
Örkény abszurd, groteszk, de mégis izgalmas világa a színpadon táncban elbeszélve sajátos volt. Nem kellett a „szövegre” figyelni, hiszen a mozdulatok szépsége, lendülete, lágysága önmagáért beszélt. A Tilos a fűre lépni tilos! című egyfelvonásosban hallhattunk szavakat, Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában. Örkény írásai mellett elhangzott L. Simon László Paprika koszorú című költeménye, amit Örkény Az élet értelme című egypercese ihletett. A „zenét” az írógép kopogása, a metronóm lüktetése és a végén Karády Katalin dala jelentette. Ha egy szóval kellene jellemezni a látottakat, a különleges szó lenne a megfelelő.
A Bla-bla-bla táncnovella a Székesfehérvári Balett Színház első bemutatóinak az egyike volt. Üdesége, humora mit sem kopott, nevethettünk magunkon, viszonyaink bonyolultságán, vagyis hát egyszerűbben szólva: bla-bla-bla!
„Idézőjelek” címmel a kortárs L. Simon László könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. Az időnként szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadta meg, igyekezett azokat láthatóvá tenni. A szép szavak folyamatosan sorjáztak, a zene, a hegedű hangzása nagyon illett hozzá, a tánccal együtt igazi drámai hatást keltett az idézőjelek közé zárt emberi élet. Katartikus élmény volt!
Koreográfia, szöveg, zene harmóniáját láthattuk ezen az esten.