Portugália vette át az Európai Unió soros elnökségét

Portugália vette át az Európai Unió soros elnökségét féléves időtartamra e tisztség eddigi betöltőjétől, Németországtól. Az ibériai ország hét év után látja el ismét az elnöki tisztet: utoljára 2000 első felében állt az Európai Unió élén. Fővárosának nevét azóta is gyakran emlegetik az EU-ban, hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot. Ennek célja az, hogy a tagországok összehangolt fejlesztésével, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javításával az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé tegye.
2007.07.03. 08:25 |
 Portugália vette át az Európai Unió soros elnökségét féléves időtartamra e tisztség eddigi betöltőjétől, Németországtól. Az ibériai ország hét év után látja el ismét az elnöki tisztet: utoljára 2000 első felében állt az Európai Unió élén. Fővárosának nevét azóta is gyakran emlegetik az EU-ban, hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot. Ennek célja az, hogy a tagországok összehangolt fejlesztésével, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás javításával az EU-t 2010-re a világ legversenyképesebb térségévé tegye. (Időközben kiderült, hogy e célkitűzést a meghatározott időpontra nem fogja elérni az Európai Unió.)

Meg kell tölteni tartalommal a szerződést

A most következő hat hónapos időszakban a fő kérdés - és ezzel a portugál EU-elnökség alapvető feladata - a 2005-ös francia és holland elutasítás után megbukott EU-alkotmányt helyettesítő új szerződés végleges megszövegezése lesz. Ha ez sikerül - és erre jó remény van, hiszen az EU állam- és kormányfői egy héttel ezelőtti brüsszeli csúcsértekezletükön lényegében meghatározták, mi kerül majd a dokumentumba -, akkor az Európai Unió működését átalakító, így kulcsfontosságú dokumentum aláírása szintén a következő fél évben várható, valószínűleg portugáliai helyszínnel. Ami pedig - 2000-hez hasonlóan - ismét híressé, sokat emlegetetté teheti majd az ibériai ország EU-elnökségi periódusát.

Folytatódnak a csatlakozási tárgyalások

A portugálok másik fontos célja természetesen a lisszaboni gazdaságfejlesztési stratégia felgyorsítása lesz. A külpolitikában - dél-európai országról lévén szó - Portugália nagy hangsúlyt fektet majd az EU és a földközi-tengeri térség közötti kapcsolatok elmélyítésére. Eközben folytatni fogja az EU-bővítés folyamatát, a horvátokkal, a törökökkel zajló csatlakozási tárgyalásokat.

A következő hat hónapban várható a Szerbiával újraindult, egy társulási és stabilitási szerződés megkötéséről szóló megbeszélések lezárása is. Mindez óriási feladat lesz egy ilyen közepes nagyságú ország diplomáciájának, főleg azért, mert emellett számos "hagyományos" csúcstalálkozót is meg kell szerveznie: az október közepi lisszaboni és az év végi brüsszeli EU-csúcsok mellett a következő fél évben csúcsszintű megbeszélést tart az Európai Unió Oroszországgal, Brazíliával, Ukrajnával, az év végén pedig EU-Afrika tanácskozás lesz.

Portugália után, jövő januárban Szlovénia veszi majd át az EU soros elnökségét, elsőként a 2004-ben belépett új tagállamok közül.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.