-
A locsolkodás napja
A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal.
2025.04.21. -
Nibelung-lakópark a színházban
Bemutatták a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a Nibelung-lakóparkot, melyet Szikora János rendezett. Térey János teljes drámaciklusa először került színpadra kőszínházi keretek között. A főbb szerepeket Gáspár Sándor, Trokán Péter, Sághy Tamás, Ballér Bianka, Sarádi Zsolt, Decsi Edit és Ladányi Júlia alakítja.
2025.04.21. -
A legszebb száz magyar vers
Irodalom-kultúra barátok gyűltek össze a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központban, ugyanis többalkalmas Versklub indult városunkban.
2025.04.21. -
Királykúti esték
Folytatódott a Királykúti esték, a Vörösmarty Társaság és a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ közös rendezvénye. Bakonyi István vendége ezúttal Cseszárik László színész, utcazenész.
2025.04.18.
Premier a Vörösmarty Színházban – szombaton mutatják be a Pál Utcai Fiúkat
Molnár Ferenc regénye nyomán Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián alkalmazták színpadra A Pál utcai fiúkat, a zenés darabot Keszég László állítja színpadra a Vörösmarty Színházban. A Pál utcai fiúk nemcsak Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb történet, hanem külföldön is az egyik legismertebb magyar regény. A darab premierje szombaton lesz, előtte az idei Pro Theatro díjat adják át.
2017.09.13. 08:24 |

A Pál utcai fiúk próbafolyamatát tavasszal egy casting előzte meg, amelyről Keszég László rendező a következőket nyilatkozta: „Azért kellett casting, mert csak bizonyos korban lévő és bizonyos fizikai adottsággal rendelkező fiúk tudják megfogalmazni a történet által kínált szerepeket. Fiatal felnőtteknek kell lenniük, hogy megfeleljenek a professzionális színház követelményeinek, szervezési feltételeinek. Maga a szisztéma, ami szerint működik egy ekkora intézmény, megkíván egy bizonyos érett hozzáállást. Ez a musical komoly kihívás elé állítja a mindenkori rendezőt, hogy megtalálja azokat a 17 és 23 év közötti fiúkat, akik eleget tudnak tenni a kőszínház működési elvárásainak. A casting során a zenei vezető, a dramaturg és a jelen lévő többi munkatársam véleményét is kikértem, mielőtt döntést hoztam volna. Az volt a vonalvezető számomra, hogy annyira érettek legyenek, hogy egy profi színházban tudjanak közlekedni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadikos zenés színészosztály hallgatói közül is vannak néhányan, illetve sok olyan művészeti iskolából jelentkező fiatal volt, akik hosszú távon érdeklődnek a színház iránt.”
Keszég László szerint „ez egy professzionálisan megírt mű, magas színvonalú munkát végeztek a szerzők, teljes mértékben betartják a műfaj írott és íratlan szabályait, a feszültség megfelelő tempóban és mennyiségben növekszik és sűrűsödik. A munka különlegességét az a kivételes helyzet adja, hogy csak fiúszerepek vannak.”
Molnár Ferenc alkotása fiatalokat és felnőtteket egyaránt megszólít: a grund, az „einstandolás”, a vörösingesek, Nemecsek mindenki számára ismert fogalmak, közös gondolkodásunk részei. A Pál utcai fiúk nemcsak Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb történet, hanem külföldön is az egyik legismertebb magyar regény, számtalan nyelvre lefordították, és a máig tartó nemzetközi népszerűsége töretlen.

