-
Téli tárlat a Pelikánban
November 22-én pénteken 18 órától tartják az idei Téli tárlat megnyitóját a Pelikán Galériában. A Szent István Király Múzeum és a Székesfehérvári Művészek Társasága által szervezett kiállítást Domány Adél művészettörténész nyitja meg.
2024.11.21. -
Irodalmi verseny
„Ragyafestés”, kétballábas futás, „kutyagumiszedés” és legfőképpen sok nevetés várt a Móra Ferenc Könyvkiadó és a Hétvezér Általános Iskola által szerevezett irodalmi vetélkedő diákjaira, akik a vármegye minden részéből érkeztek a csütörtöki versenyre. A gyerekek Réz András filmesztétával, a Lukrécia papucsai című gyermekregény írójával is megismerkedhettek.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Próza, zene, hangulatok - Fehérlófia előadás a PartiTúra sorozat zárásaként
Az archeikus magyar mesevilágot idézte fel Dobszay-Meskó Ilona kortárs zeneszerző-karmester és Tarr Ferenc szövegíró a Fehérlófia című zenés mesejátékán keresztül.
A csodálatos népmeséből készült modern hangzású maivá átírt darabot a zenekar úgy adta elő, hogy az izgalmas történetet hitelesen, a mai ember számára is érdekes módon hangzott, és a legfiatalabbak is a darabot hallgatva kedvet kaphatnak a klasszikus zene hallgatásához. Ebben segítette őket az előadó, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, valamint a történet, a játékos mese. A felnőtté váló, sok kalandot megjáró hős története nemcsak a fejlődni akarás, a küzdés, az önfeláldozás értékeit mutatta be, hanem azt is, hogy a kortárs zenétől nem érdemes félni. Tarr Ferenc meséjét a kivetített rajzképek - Kosztándi Orsolya és Maróti Réka alkotásai - tették teljessé.
A különböző hangulatokat remekül érzékeltették, hol drámai fortissimoval, hol játékos tánccal (például cha-cha-cha), hol pedig szelíden ringó muzsikával.
A zenekart, a szerző Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző és karmester vezényelte, aki vezénylés közben kiváló színészi tevékenységgel prózát mondott és énekelt is. A finálét az egész zenekar együtt énekelte, amit taps kísért, és a végén a gyerekekből, ifjúkból kitörő hurrázás jelezte, hogy az előadás elérte a célját!
- Hogy miért pont a Fehérlófia? - kérdezett vissza beszélgetésünk elején a zeneszerző Dobszay-Meskó Ilona. - Azért, mert ez ősi magyar mese, benne van a barátság, az árulás, és mindaz, ami a kisgyerekkortól kezdve az öregségig végig kíséri az embert az élete során. Azért is volt kedvemre való munka ennek a megzenésítése, mert a gyerekek nagy többsége ismeri a történetet, tehát tudnak rá figyelni, értik, érzik annak mélységét. Fontos, hogy a történet érthető legyen, az operák esetében is alapvető ez. Jó választás volt a Fehérlófia, örömömre találtam benne olyan helyzeteket, amit zeneszerzőként ki tudtam aknázni, stílusgyakorlatként tudtam beleírni francia barokk rondót, bécsi klasszikus menüettet, de egy magyar népdalfeldolgozás is hallható a többi között. Sok inspiráló elem van a Fehérlófia történetében. A többi, általam írt felnőtteknek szánt műhöz hasonlóan izgalmas, örömteli tevékenység volt ennek megalkotása. Szerzőként minden munkát kedvelek, de közel állnak hozzám a színházi történetek, mindig magamra találok, amikor a élettörténetekhez kell zenét írni. Szívesen csatlakozok a zenétől független olyan művészeti ágakhoz, amit a zene tehet teljessé.