-
Jótékonysági tanszergyűjtés
A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár az Adypapír papír-írószer bolttal és az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központtal együttműködve jótékonysági tanszergyűjtést szervez. Augusztus 18-ig két helyszínen várják az új, illetve jó állapotú, használt tanszereket.
2024.07.29. -
Pótfelvételi az Óbudaira
Pótfelvételit hirdetett az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara, így van még esélye a diákoknak, hogy bejussanak hazánk második legnagyobb műszaki és gazdasági képzéseket folytató felsőoktatási intézményébe. A pótfelvételi jelentkezési időszak: 2024. július 30. – augusztus 7. 24 óra.
2024.07.28. -
Kiégett egy lakás Almássy telepen
Fehérvári, pétfürdői és siófoki tűzoltók fékezték meg a lángokat az Almássy telepen. Egy tetőtéri lakásban keletkezett tűz hajnalban, több embert ki kellett menekíteni. Egy fiatal lányt súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
2024.07.29. -
Lezárások a FEZEN kapcsán
Forgalmirend-változásra kell számítania az autósoknak a FEZEN kapcsán. Emellett a 12Y jelzésű autóbusz is terelőútvonalon közlekedik. Székesfehérvár rangos zenei fesztiválja július 31-e és augusztus 3-a között várja a közönséget.
2024.07.29.
Pünkösd - a Szentlélek eljövetelét ünnepli a keresztény világ május 27-én
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 27-én ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét (protestáns megfogalmazásban a Szentlélek kitöltését), egyben az egyház születésnapját, azaz pünkösd napját. Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentecostes (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás (mózesi törvény) emléknapja lett. Ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét peszah után).
2007.05.27. 08:08 |
![](/_user/0/Image/PETER_01/galamb.jpg)
Pünkösd ünneplése egyidős az egyházzal, 305-ben rendelte el püspöki szinódus a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. Az egyház születésnapjává nyilvánított pünkösd történéseit megörökítő Újszövetségi Szentírás részletesen leírja, hogy miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra. A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, s ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban pünkösd vigíliáját (az V. századtól) és pünkösd nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban - és 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Pünkösdhöz több népszokás is fűződik, ezek közül egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás. Ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon mérték össze ügyességüket: lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartozott engedelmességgel a többi, s viselhette a pünkösdi koronát, uralkodásának rövid idejére utal az irodalomba is átment "pünkösdi királyság" elnevezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. A magyar pünkösdi szokások hasonlóak a szláv, román és germán szokásokhoz.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. Eredete: 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél legyőzték és megvédték hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából és Ukrajnából, de a világ minden más tájáról is.