-
Szabadegyetem tavasszal
Szabadegyetemi programsorozatot hirdetett a tavaszi szemeszterben a Szegényeket Támogató Alapítvány, a Kodolányi János Egyetem és a Széchenyi Társaság Él minden jobb magyarnak lelkében címmel. A következő előadásra 2025. április 3-án, csütörtökön 18 órakor kerül sor az egyetem épületében.
2025.04.01. -
Az egész részei
Különleges kiállításnak ad otthon egy hónapon át a Vörösmarty Mihály Könyvtár Széna téri Tagkönyvtára. A Frim Jakab Képességfejlesztő Szakosított Otthon lakóinak munkáit vonultatja fel a tárlat, ami a Down-világnaphoz, az autizmus világnapjához és a tavasz eljöveteléhez is kapcsolódik.
2025.03.31. -
Szívből-nőktől
Szívből-nőktől címmel rendeztek dzsessz dalestet a Szent István Művelődési Házban. A koncerten Stirbu Viktória és Kiss Dóra énekművészek vezették el a közönséget a szerelem birodalmába.
2025.03.31. -
Nagyböjti hangverseny
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar 2024/25-ös Ünnepi sorozatának záró estjét tartották a Budai úti Református templomban.
2025.03.31.
Püspöki szentmisét tartanak a Székesegyházban hétfőn a tűzoltókért

A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését.
Flórián Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légiósként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen a Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián - szinte kilátástalan helyzetből - megfékezett. Katonái, kiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda.
A keresztényüldözés idején Flórián igazságérzete, emberségessége fellázadt az Aquiliniusz prefektura kegyetlenkedései ellen. Börtönben sínylődő 40 társa mellé állt, magát ő is kereszténynek vallva.
Amikor megtagadta az áldozat bemutatását a római isteneknek, kegyetlenül megkorbácsolták, majd a császár parancsára 304. május 4-én kővel a nyakában az Enns fo1yóba vetették.
A ránk maradt írásos emlékek szerint holtteste fennakadt egy sziklán, sas vigyázott rá, mígnem egy Valéria nevezetű keresztény asszony rátalált, kocsijába rejtve elvitte Lorchba és tisztességgel eltemettette. A lorchi Szent Flórián sír felett ma az Ágoston rendi szerzetesek kolostora emelkedik.
Kultusza elsősorban Felső-Ausztriában, Tirolban, Bajorországban terjedt el, de nagy tiszteletnek örvend Lengyelországban - főként Krakkóban - s hazánkban is. Ereklyéi Bolognába is eljutottak. Mert folyóban halt mártírhalált, a középkorban az árvizek elleni védszentként is tisztelték.
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken. A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz.
Flórián napját - Május 4-ét - a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.