-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Püspöki szentmisével ünnepelte Székesfehérvár Nagyboldogasszony napját
![Püspöki szentmisével ünnepelte Székesfehérvár Nagyboldogasszony napját](/_upload/images/news/45956/a nagyboldogasszony_mise_cds_5412- Hírkép.jpg)
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó, édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet "Dormitio Sanctae Mariae", azaz „a Szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században az egész keleti egyházban elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve "Assumptio beatae Mariae"-nak, vagyis „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén, „Munificentissimus Deus..” kezdetű bullájában hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szent Szűz oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek. Szent István király 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el.
![Nagyboldogasszony-napi püspöki mise a Bazilikában](/_upload/images/medialibrary/45959/a nagyboldogasszony_mise_01.jpg)
Nagyboldogasszony Ünnepe kiválóan alkalmas arra, hogy Máriát szemléljük, akit Krisztus a kereszten anyánkká tett. Ha Máriát szemléljük, valami különlegeset fedezhetünk benne. Mária az, aki mindig teljesen közel volt Istenhez. A legnagyobb szent is, ha meg akarja élni az Istennel való közösséget, tapasztalja önmagában a bűn akadályát. A gyermek, aki megszületik az áteredő bűnt hordozza magában, egészen addig, amíg a keresztvíz azt a bűnt le nem mossa, meg nem szünteti benne.
A felnőtt ember már tudja, tapasztalja saját gyengeségeit, saját botlásait, saját bukásait, amelyek Isten és közé állnak. Persze megszabadul időről időre ettől, de mégis a bűnök emléke, a bűnök által a lelkünkön okozott sebek ott vannak, közénk férkőznek, Isten és miközénk. A Boldogságos Szűz Mária, ki szeplőtelenül fogantatott, egész életében, mindig, semmiféle akadálytól sem zavartatva, Isten közvetlen közelségében volt. Jó szemlélni ezt az életet, amely mindig, minden körülmények között Istent szemlélte, Istenhez igazította magát, és akinek szívében mindig ott volt az a vágy, hogy Isten törvénye szerint éljen. Így tudjuk megérteni az angyali üzenetkor imádkozó Máriát, így látjuk Máriát, aki mindig közösségben is biztonságban élt, Isten jelenlétében. Így szemlélte szent fiát, Krisztust és így állhatott a kereszt tövében is. Bármelyik pillanatát is nézzük az ő életének, soha nem találunk olyat, amely arról szólna, arról beszélne nekünk, hogy Mária elszakadt az Istentől.
Lehetett a lelkében a fájdalom hét tőre, és anyai szíve nyilván megszakadt a fájdalomtól, amikor gyermekét az ölében kellett tartania, de ez, az Istenhez való közelségén semmit sem változtatott. Élt benne a hit, és ezzel a hittel bíztatta az embereket, hogy hallgassák, kövessék szent fiát, és ezzel, mintegy örök tanítást ad, minden kor emberének.” – fogalmazott szentbeszédében Spányi Antal, Székesfehérvár püspöke.