-
Ön választ, mi segítünk
Az „Ön választ, mi segítünk!” kampányt 15. alkalommal hirdette meg a TESCO-GLOBAL Zrt. és az Effekteam Egyesület. A legjobbak közé hat Fejér vármegyei alapítvány pályázata jutott. Egyetlen székesfehérváriként az Aranybulla Könyvtár Alapítvány egy új program elindítására pályázott.
2024.07.29. -
Fuvola est az ARSO-nál
Klasszikus és kortárs zeneszerzők művei is felcsendülnek ma, azaz július 29-én, hétfőn Verő Johanna koncertjén. A fehérvári fuvolista, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar székházában lép a közönség elé 19 órakor.
2024.07.29. -
Első tárlat a galériában
Új kiállítás várja a művészet szerelmeseit a Távirda utcában. A Főnix Art Galéria első tárlatán öt alkotó műveit csodálhatják meg az érdeklődők két héten keresztül.
2024.07.29. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26.
Réber László grafikus alkotásai láthatók Fehérváron
Réber László Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a székesfehérvári Csók István Képtárban. Az augusztus 3-ig látható tárlaton "papírkarcok" - a művész kevéssé ismert autonóm grafikái -, továbbá az Élet és Irodalomban megjelent illusztrációi, karikatúráinak válogatása és meseillusztrációinak egy része látható.
2008.04.28. 11:34 |
![](../../../../../_user/0/Image/PETER_01/mariskolas.jpg)
Az elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített illusztrációi, valamint a Ludas Matyiban megjelent karikatúrái révén ismert alkotó művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.
A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira, amikor a Csók István Képtár " A magyar grafika aranykora" című kiállításra kért tőle kölcsön Réber-rajzokat.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. 1949-től készített karikatúrákat: a Szabad Szájban, majd a Ludas Matyi hasábjain alapozta meg azt a tekintélyt, amelyet később a könyvkiadásban, a rajzfilmben, kiállításokon és önálló kötetekben növelt itthon és a nagyvilágban.
1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-59-ben a Ludas Matyi munkatársa volt. 1965-67 között három rajzfilmet készített. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistája, a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is foglalkozott.
A szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, az 1945 utáni magyar karikatúra nagy generációjának jelentős tagja volt. Érdemei elismeréseképpen 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Réber László 2001. november 2-án hunyt el.