-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Réber László grafikus alkotásai láthatók Fehérváron
Réber László Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a székesfehérvári Csók István Képtárban. Az augusztus 3-ig látható tárlaton "papírkarcok" - a művész kevéssé ismert autonóm grafikái -, továbbá az Élet és Irodalomban megjelent illusztrációi, karikatúráinak válogatása és meseillusztrációinak egy része látható.
2008.04.28. 11:34 |
Réber László Munkácsy-díjas grafikusművész, karikaturista alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a székesfehérvári Csók István Képtárban. Az augusztus 3-ig látható tárlaton "papírkarcok" - a művész kevéssé ismert autonóm grafikái -, továbbá az Élet és Irodalomban megjelent illusztrációi, karikatúráinak válogatása és meseillusztrációinak egy része látható.
Az elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített illusztrációi, valamint a Ludas Matyiban megjelent karikatúrái révén ismert alkotó művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.
A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira, amikor a Csók István Képtár " A magyar grafika aranykora" című kiállításra kért tőle kölcsön Réber-rajzokat.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. 1949-től készített karikatúrákat: a Szabad Szájban, majd a Ludas Matyi hasábjain alapozta meg azt a tekintélyt, amelyet később a könyvkiadásban, a rajzfilmben, kiállításokon és önálló kötetekben növelt itthon és a nagyvilágban.
1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-59-ben a Ludas Matyi munkatársa volt. 1965-67 között három rajzfilmet készített. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistája, a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is foglalkozott.
A szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, az 1945 utáni magyar karikatúra nagy generációjának jelentős tagja volt. Érdemei elismeréseképpen 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Réber László 2001. november 2-án hunyt el.
Az elsősorban Janikovszky Éva és Lázár Ervin könyveihez készített illusztrációi, valamint a Ludas Matyiban megjelent karikatúrái révén ismert alkotó művészi hagyatékának egy részét - mintegy kétezer munkát - a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi.
A rajzokat a grafikusművész leánya, Widengard Krisztina 2005-ben bízta a múzeum gondjaira, amikor a Csók István Képtár " A magyar grafika aranykora" című kiállításra kért tőle kölcsön Réber-rajzokat.
Réber László 1920. május 21-én született Budapesten. 1949-től készített karikatúrákat: a Szabad Szájban, majd a Ludas Matyi hasábjain alapozta meg azt a tekintélyt, amelyet később a könyvkiadásban, a rajzfilmben, kiállításokon és önálló kötetekben növelt itthon és a nagyvilágban.
1951-től két évig a Híradó- és Dokumentumfilmgyár rajzfilmosztályának tervezője, 1953-59-ben a Ludas Matyi munkatársa volt. 1965-67 között három rajzfilmet készített. 1970-74 között az Élet és Irodalom irodalmi magazin karikaturistája, a 80-as évektől térbeli alkotásokkal is foglalkozott.
A szöveg nélküli rajz és a szűkszavúan intellektuális grafika mestere, az 1945 utáni magyar karikatúra nagy generációjának jelentős tagja volt. Érdemei elismeréseképpen 1967-ben és 1993-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Réber László 2001. november 2-án hunyt el.