2. EU

Rejtély, miért nem özönlik több cég Közép-Európába

 Egy elemzés szerint a befektetőket nem a kedvező vállalati adók, hanem a továbbra is igen alacsony munkaköltség vonzza térségünkbe. A brit The Economist szerint a társasági adók megemelése sem állítaná meg a munkahelyek és a beruházások nyugatról keletre áramlását, mert a térség igazán nagy vonzereje még mindig az alacsony munkaköltség. Tanácsadó cégek számításai szerint a közép-európai munkaköltség az ötöde-tizenkettede a németországinak, és például egy német autóalkatrész-gyártó 30 százalékot spórolhat költségein, ha gyártását Lengyelországba telepíti.

2004.10.03. 13:09 |

 Egy elemzés szerint a befektetőket nem a kedvező vállalati adók, hanem a továbbra is igen alacsony munkaköltség vonzza térségünkbe.

 Franciaország és Németország az EU-támogatások megvonásával fenyegeti az új kelet-európai uniós tagországokat, ha azok nem emelik fel társasági adószintjeiket, pedig a befektetőket nem a kedvező vállalati adók, hanem a továbbra is igen alacsony munkaköltség vonzza a térségbe - áll a The Economist pénteken közölt elemzésében.

 A brit gazdaságpolitikai hetilap felidézi Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter kijelentését, miszerint ha az új tagállamok "elég gazdagok" ahhoz, hogy alacsonyan tartsák adóikat, aligha kérhetnek fejlesztési segélyeket az EU-tól. Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter a The Economist idézete szerint "teljesen elfogadhatatlannak" nevezte Sarkozy kijelentését, és védelmébe vette Magyarország jogát a 16 százalékos - a francia szint felénél is alacsonyabb - társasági adó fenntartására.

 A folyóirat szerint a közép-európaiak egy okból még örülhetnek is a vitának: ennek révén még több külföldi szerez tudomást alacsony vállalati adószintjükről.

 A lap szerint a társasági adók megemelése sem állítaná meg a munkahelyek és a beruházások nyugatról keletre áramlását, mert a térség igazán nagy vonzereje még mindig az alacsony munkaköltség. Tanácsadó cégek számításai szerint a közép-európai munkaköltség az ötöde-tizenkettede a németországinak, és például egy német autóalkatrész-gyártó 30 százalékot spórolhat költségein, ha gyártását Lengyelországba telepíti.

 Az európai piacra szánt termékek jelentős része esetében ráadáaul Közép-Európa olcsóbb gyártási helyszín még Kínánál is, mert kisebb a szállítási költség.

 A rejtély csak az, hogy miért nem özönlik még több cég Közép-Európába. Az egyik válasz az lehet, hogy a cégek aggályosnak tartják a kormányok és a szabályok túl gyakori változását, a hatóságok pedig gyakran nem reagálnak a megkeresésekre. Ha azonban ezek az országok tanulnak az eddigi hibákból, akkor felvirágozhatnak, és még az sem csökkentené vonzerejüket, ha uniós nyomásra hozzáadnak néhány százalékpontot társasági adójukhoz - áll a The Economist pénteki elemzésében.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.