Idén az átlagosnál 20-25 százalékkal több bor készülhet. Az export azonban évek óta csökken, és a borhamisítás is nehezíti a megváltozott támogatási rendszerrel most ismerkedő termelők helyzetét. A külpiaci értékesítést a januárban felálló bormarketing iroda segítheti. A magyar borok még mindig világszerte ismert és elismert italok: az idén nyáron Montrealban rendezett "Sélections Mondiales 2004"-en, a világ egyik legjelentősebb borversenyén négy arany- és négy ezüstérmet nyertek a tokaji, az egri, a villányi és a somlói borászatok. A szakmai elismerések azonban nem párosulnak külpiaci gazdasági sikerekkel.
Idén az átlagosnál 20-25 százalékkal több bor készülhet. Az export azonban évek óta csökken, és a borhamisítás is nehezíti a megváltozott támogatási rendszerrel most ismerkedő termelők helyzetét. A külpiaci értékesítést a januárban felálló bormarketing iroda segítheti. A magyar borok még mindig világszerte ismert és elismert italok: az idén nyáron Montrealban rendezett "Sélections Mondiales 2004"-en, a világ egyik legjelentősebb borversenyén négy arany- és négy ezüstérmet nyertek a tokaji, az egri, a villányi és a somlói borászatok. A szakmai elismerések azonban nem párosulnak külpiaci gazdasági sikerekkel.
Huszonkét borvidék Soprontól Tokajig
A Balaton-melléktől Tokaj-hegyaljáiig összesen 22 borvidék van az országban. A borkészítés és a szőlészet támogatása azért lehet az egész ország agrárágazatát segítő program, mert hazánk valamennyi régiójában van borvidék. A nyugat-dunántúli térségben a soproni, Észak-Dunántúlon a móri és az ászár-neszmélyi, a Közép-Dunántúlon a badacsonyi és a csopaki, Közép-Magyarországon az etyeki, a Dél-Dunántúlon a villányi, az Alföldön a hajós-bajai, Észak-Magyarországon a mátraaljai, az egri és a tokaj-hegyaljai a legismertebb borvidék.
A kivitel és a hazai fogyasztás is csökkent
A külföldön értékesített magyar bor mennyisége évről évre csökken: 1990-ben 1,3 millió hektoliter volt a borexport, de még 1999-ben is elérte az egymillió hektolitert, tavaly viszont már csak 750 000 hektoliternyit sikerült exportálni. A kedvezőtlen tendencia várhatóan idén is folytatódik - vélekedik Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A szakember becslése szerint az idei borexport várhatóan már a 700 000 hektolitert sem éri el.
A külpiaci értékesítés visszaesése mellett a hazai fogyasztás ingadozása sem tesz jót az ágazatnak. Az egy főre jutó borfogyasztás a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének adatai szerint 1995 óta 26,6 és 34,6 liter között változott. Az elmúlt években 1999. jelentette a mélypontot, az akkori 26,8 literes fogyasztás 2002-ig 34,6 literre nőtt, a múlt esztendőben azonban drasztikusan, körülbelül 30 literre csökkent.
A hazai fogyasztás és az exportált bormennyiség csökkenése miatt július végén még 3 millió 309 ezer hektoliter bor volt a pincékben. Kiss László szerint ez a mennyiség 600-700 000 hektoliterrel több az átlagosnál. Ráadásul az idei termés kifejezetten jónak ígérkezik: a borvidéki területekről várhatóan mintegy 710 ezer tonna szőlőt takarítanak be az idén, amelyből 4,7-4,8 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe.
Ez azt jelenti, hogy az idei szüret körülbelül 20-25 százalékkal jobb eredményt hoz, mint a szokásos évi átlag. Igaz, a tavalyi termés viszont körülbelül egymillió hektoliterrel kevesebb volt az átlagosnál (hazánkban egy átlagos évben 3-3,5 millió hektoliter bor készül, ennek kétharmada fehér-, egyharmada vörös- és rozébor).
A túltermelés miatt idén várhatóan a tavalyinál jóval alacsonyabb lesz a szőlő felvásárlási ára. Bár Kiss László kiemelte, hogy a szőlő érése háromhetes késésben van, ezért árát még nem igazán lehet megbecsülni, hozzátette: az eddigi adatok alapján az valószínűsíthető, hogy a kevésbé jó minőségű áruért 30-35 forintot adnak a felvásárlók kilónként, az illatosabb fajtákat és a jó minőséget 40-47 forintért veszik kilogrammonként. A borszőlő felvásárlási ára az elmúlt négy évben kilónként 50 és 60 forint között változott, ám 1999-ben csupán 35 forint volt
Év végéig minden támogatás megigényelhető
A borfelesleg nemcsak hazánkban, hanem az Európai Unióban is visszatérő problémát jelent. Az EU jelenleg is borfelesleggel küzd, és a bő termésű évjáratokban - Európa-szerte ilyennek ígérkezik az idei is - olykor még az uniós költségvetésből biztosított támogatások sem elegendők a piaci egyensúly helyreállításához.
Ez azért fontos, mert hazánk európai uniós csatlakozása óta a szőlészetben és a borászatban közösségi rendtartás működik. Ez azt jelenti, hogy nemzeti kiegészítő támogatásra gyakorlatilag nincs lehetőség, az ágazat szereplői az uniós támogatásokat vehetik igénybe. Ezek a dotációk elsősorban a borfelesleg mérséklését szolgálják. Az Európai Unióban a szőlészet-borászat támogatásának hét módja van:
- magánraktározási támogatás,
- borászati termékek alkoholtartalmának növelésére felhasznált must után járó támogatás,
- sűrített és finomított szőlőmustok felhasználásának a támogatása ,
- szőlőlékészítés támogatása,
- melléktermékek kötelező lepárlásának támogatása,
- krízislepárlás támogatása,
- export-visszatérítés.
A bor- és a mustexport támogatása már május elseje óta igényelhető, a dotációk többségéhez azonban csak az év végén juthatnak hozzá a gazdák. Október elsejétől december 15-ig lehet igényelni a borlepárlási támogatást, december 16-tól 2005. február 15-ig a magántárolási támogatást. A krízislepárlás és a melléktermékek lepárlásának dotálására folyamatosan lehet benyújtani az igényeket, a támogatásokat havonta folyósítják. Szőlőlé készítésének támogatására a folyamatos feldolgozók legkésőbb hat hónappal a borászati év vége (január 31.) után, a szakaszos feldolgozók legkésőbb hat hónappal a feldolgozási műveletek befejezése után nyújthatják be a kérelmet.
A dotáció összege az egyes támogatási módoknál igen eltérő. Szőlőlé készítése esetén száz kilogrammnyi szőlő után 4,952 eurónyi (1238 forintnyi), szőlőmust után hektoliterenként 6,193 eurónyi (1548 forintnyi), sűrített szőlőmust után hektoliterenként 21,655 eurónyi (5414 forintnyi) támogatást adnak. Az alkoholtartalom növelésére szánt must támogatására 1,466-1,955 euró (370-490 forint) adható hektoliterenként, a magánraktározási támogatás hektoliterenként 0,01544 és 0,06152 euró (3,86 és 15,38 forint) között változik attól függően, hogy szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmust-sűrítményt vagy asztali borokat tárolnak. Az exporttámogatás mértéke asztali bor esetén literenként 10-23 forint lehet
Az uniós csatlakozással nemcsak a támogatási feltételek változtak meg, hanem a borkészítés egyes szabályai is. Így például módosultak az asztali és a minőségi borok alkoholtartalmának növelésére és édesítésére vonatkozó szabályok. A borok javítását bemutató táblázat a HNT honlapján itt olvasható.
Hektáronként kétmillió forint szerkezetváltásra
A félig önellátó mezőgazdasági üzemek gazdálkodási szerkezetének átalakításához támogatást adnak annak érdekében, hogy az üzemek az árutermelés irányába mozduljanak el, és ez a tevékenységük váljon a jövőben meghatározóvá. A következő három évben hatmilliárd forintot fordítanak erre a célra, a támogatás öt évre szól. A gazdálkodónak a kérelem benyújtását megelőző év bevételének összegét az ötödik év végére 50 százalékkal kell növelnie.
A pénzből kaphatnak azok is, akik legfeljebb 0,3 hektáros területen szőlő vagy gyümölcsös művelésével foglalkoznak. A támogatás hektáronként 8000 euró, vagyis kétmillió forint lehet. Ez nemcsak a szomszédos országokban erre a célra fordítható összegnél magasabb (Ausztria 6000, Szlovákia 4000 eurót kap erre), hanem a 7000 eurós európai uniós átlagnál is.
Hazánkban a statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 130 ezer hektáron termelnek szőlőt, ebből a hegyközségekhez körülbelül 76 ezer hektár tartozik (ezek a borvidékek és az úgynevezett bortermő helyek). A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint a szőlős birtokok 70 százaléka kisebb fél, 90 százaléka kisebb egy hektárnál, így ez a szerkezetátalakítási támogatás akár több tízezer gazdához eljuthat.
Nemcsak a szerkezetátalakításra, hanem az újratelepítésre is kérhető támogatás. Az unióban csak annyi szőlő telepíthető, amennyit kivágnak, ezért mindenki, aki kivág egy ültetvényt, kap egy úgynevezett újratelepítési jogot. Ennek birtokában nyolc éven belül telepíthet a kivágott ültetvénnyel azonos nagyságú szőlőt, vagy átadhatja ezt a jogot egy másik termelőnek, aki tájbort vagy minőségi bort termő ültetvényt létesít. Hazánkban az uniós szabályozás szerint tíz hónap alatt 1 260 hektár telepíthető újra, erre nagyjából tízmillió - vagyis hektáronként mintegy nyolcezer - eurónyi támogatás áll rendelkezésre.
Évi hatszázezer hektoliternyi hamisított bor
A túltermelés mellett komoly problémát jelentenek a borászok számára a nem legális módszerekkel készített borok. A borhamisítás mértékét jól jelzi, hogy a szakma becslése szerint körülbelül 600 000 hektoliternyi hamisított bor kerül a piacra, ami a teljes borforgalom mintegy húsz százalékát jelenti
Novemberre készül el az újbor
A bor alapanyaga csak szőlő lehet, előállítása kizárólag alkoholos erjesztés útján történhet. A szőlőn kívül más gyümölcsből hasonló módon készített ital nem tartozik a borfogalom körébe. Az ilyen italok csak a felhasznált gyümölcsre utaló megnevezéssel - például almabor, meggybor stb.- kerülhetnek forgalomba.
Az erjedés természetes módon a szőlőbogyók felületén található élesztőgombák és fajélesztők beadagolásának hatására indul be a mustban. Erjedéskor a szőlő cukortartalmából alkohol és szén-dioxid gáz képződik. A természeti adottságokat emberi beavatkozással lehet befolyásolni. Kétfajta borászati technológiát alkalmaznak: az északi borokat ún. reduktív eljárással, míg a déli borokat oxidatív eljárással kezelik.
A reduktív borokat rozsdamentes acéltartályokban tárolják, hogy megakadályozzák az oxidációt. A tárolási idő rövid, a szüret után 3-6 hónap múlva már palackokba töltik a borokat. A reduktív típusú borok világos színűek, zöld-fehérek, illatban-zamatban gazdagok, savasak, alacsony alkoholtartalmúak, fiatalos, üde jellegűek. Az oxidatív borokat fahordóban tárolják, mert a fa szövetein keresztül a bor folyamatosan levegőhöz tud jutni, ami az oxidációt segíti elő. A bor érlelése a fahordókban akár 1-3 évig is eltarthat.
A bor tárolásának ideális helye az olyan pince, amelyben a hőmérséklet 12 Celsius-fok körül van, a hőmérséklet-ingadozás nem haladja meg a két Celsius-fokot, és levegő páratartalma legalább 80 százalékos. A bor a hazai éghajlaton általában novemberre forrja ki magát, november 11-e, Szent Márton napja egyben az újbor ünnepe is.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ez év májusában bízta meg az Országos Borminősítő Intézetet (OBI), hogy az alacsonyabb árfekvésű borkategóriában országos célvizsgálatot végezzen. Az OBI a célzott ellenőrzéssorozatban kannás és műanyag palackos kiszerelésű borokat, olcsóbb palackos minőségi borokat, bikavéreket és tokaji 3 puttonyos aszúkat vizsgált. Összesen 210 mintát gyűjtöttek be, ezek közül csupán 120 volt forgalmazásra alkalmas. Negyven bort minősítés nélkül forgalmaztak, így azt a kereskedelemből ki kellett vonni. Huszonöt bornak ugyan a feltüntetettel azonos volt a minősítése, ám azokkal szemben érzékszervi kifogások adódtak, és szintén 25 bormintát találtak kifejezetten hamisnak, cukorcefréből készített, citromsav vagy répacukor hozzáadásával készített bornak.
Az OBI tavaly több mint négyezer nagykereskedelmi lerakatot, borászati üzemet, kiskereskedelmi üzletet és borozót vizsgált meg. Összesen 46 millió forintnyi szabálysértési bírságot róttak ki 116 helyen, tíz esetben indítottak szabálysértési eljárást, 1 142 vállalkozást figyelmeztettek a szabályok be nem tartása miatt, hat rendőrségi feljelentést tettek, és 11 borászati üzem ideiglenes bezárását rendelték el.
Az idei eredmény még rosszabb: kevesebb, mint 1 900 helyen jártak eddig az OBI ellenőrei, ám így is 13 üzemet zártak be, 49 millió forintnyi minőségvédelmi bírságot róttak ki összesen 216 vállalkozásra, és 215 helyet figyelmeztettek. Az OBI által bezárt üzemek mindegyike az Alföldön működött: Kiskőrösön, Kecelen, Tabdiban, Császártöltésen, Tápiószelén, Izsákon, Soltvadkerten, Csengődön, Orgoványban és Akasztón.
Nyolcpontos intézkedési terv készül a hamisítók ellen
A Borminősítő Intézet nyolcpontos, több esetben jogszabály-módosítást igénylő intézkedési tervet készített a borhamisítások visszaszorítása érdekében. Az OBI-nak az intézkedési terv szerint jogot kellene kapnia arra, hogy a hamisított bort készítő pincészeteket, borüzemeket véglegesen is bezárhassa. Növelnék emellett a közúti ellenőrzések számát és az ellenőrzések, valamint az OBI által tett feljelentéseket követő nyomozati munka szakmai színvonalát is.
Az Intézet javasolja emellett azt, hogy a borászati üzemeknek kötelező legyen legalább egy borász szakembert foglalkoztatniuk, hogy a hegyközségi védőárakat teljes körűen alkalmazzák az egész országban, valamint megfontolásra javasolja a zárjegyes rendszer újbóli bevezetését. Ez utóbbit elképzelhetőnek tartja Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára is, aki úgy fogalmazott: gondolnak a zárjegy korrekt visszaállításának lehetőségére is. Mint mondta, amikor eltörölték, azt gondolták, hogy a szakma elvárásának megfelelően cselekednek. Az államtitkár leszögezte azt is: az agrártárca törvényi felülvizsgálatokat kezdeményez az illegális borforgalom visszaszorítása érdekében. Szanyi Tibor szerint a napi standolást előíró jogszabály visszavonása után is keresni kell azt az utat, amely a legális, ellenőrizhető borfogyasztás felé vezet.
Januártól működhet a bormarketing iroda
A szaktárca nemcsak a borhamisítás elleni fellépéssel segítené az ágazatot, hanem az export élénkítésével is. Ennek érdekében várhatóan 2005. január elsejétől megkezdi működését a Magyar Bormarketing Iroda. Az intézmény célja a magyar borok imázsának javítása lesz. Jövőre előreláthatólag egymilliárd forint jut majd bormarketingre, ami a jelenleg erre a célra fordított pénznek mintegy ötszöröse.
Jelenleg a magyarországi bormarketing legfontosabb szereplője a Magyar Borok Háza, amelyet alapítványok és szakmai szerveződések hoztak létre 1997-ben. A magyar borok belföldi népszerűsítését szolgálják a bornapok és borfesztiválok, amelyekből évről évre mind többet rendeznek meg. Idén már tizenharmadik alkalommal rendezték meg a budai, tizenötödször a budafoki borfesztivált. Emellett egy új programsorozat is kezdődött Borfalu néven , ugyancsak a fővárosban, kifejezetten a kisebb borászatok bemutatására, támogatására.
A bormarketingnek így elsősorban a külföldi piacokra kell irányulnia. A Magyar Borakadémia elnöke, Módos Péter a múlt év végén, az "Év bortermelője" díj átadásakor azt mondta: megfelelő marketingtámogatással a magyar borok palackonként elérhetnék a 4-8 eurós (egy-kétezer forintos) átlagárat, ami az unióban a jó közepes minőségű borok ára.
Az Európai Unió mellett azonban elsősorban a keleti piacokra kellene nagyobb figyelmet fordítani - vélekednek a szakma képviselői. A nyolcvanas években évente 1,6-1,7 millió hektoliter bort exportált hazánk a Szovjetunióba. A kilencvenes évek közepén már csak évi néhány tízezer hektoliternyi bort sikerült eladni a volt szovjet tagállamokban és a többi volt szocialista országban.
