-
Érkeznek a tankönyvek
Augusztus 1-jén megkezdődött mintegy 13 millió tankönyv kiszállítása az iskolákba. A köznevelésben és szakképzésben tanuló minden diák ingyenesen jut hozzá a tankönyvekhez
2024.08.02. -
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16.
Rendszertelenül eszünk - előzött a leves, a sajt és a tészta
A magyarok harmada bevallottan rendszertelenül eszik, s egyre többen tartják a fő étkezésnek az ebéd helyett a vacsorát. Ez is kiderült a GfK Hungária szerdán napvilágra hozott tanulmányából. A magyarok jövedelmük legnagyobb hányadát élemiszervásárlásra fordítják: 2005-ben ez az arány az egy főre jutó kiadás 22,8 százalékát tette ki. Ezzel indokolta az étkezési szokásokról szóló éves kutatás fontosságát Dörnyei Otília, a GfK munkatársa. A felmérésből kiderül: a többség ugyan naponta háromszor étkezik, de a négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik. Ez a táplálkozáskutató szerint egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen nassolnak.
2007.05.17. 07:56 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_marciustol/leves2007_01.jpg)
A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, amelyet a többség nem hagy ki, bár ennek jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent. Míg két éve a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64, illetve 36 százalékra változott. Ráadásul egyre többen vannak olyanok, akik soha nem reggeliznek.
A tíz legszívesebben és leggyakrabban fogyasztott élelmiszer rangsorában is történt változás. A hagyományos főzött levesek 2005-höz képest kedveltebbek csakúgy, mint a sajtok, tésztafélék és a szalámi vagy a kolbász. A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszakhoz képest lejjebb csúsztak a szárnyasok, a burgonya, gyümölcsök és a zöldségek. Ugyanakkor gyümölcsöt, ásványvizet az előzőekhez képest gyakrabban, ám teát, tejet és zöldségeket viszont ritkábban fogyaszt a lakosság. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek első három helyezettje változatlanul a fehér kenyér, kávé és a hagyományos főzött levesek.
Fekete Krisztina táplálkozástudományi szakértő szerint a felmérés eredményei azt igazolják, hogy az elmúlt években az egészségtudatos táplálkozás nem fejlődött számottevően az országban. Elmondta: más felmérések alapján feltételezhető, hogy a következő generációk jobban figyelnek arra, hogy hányszor és mit esznek. A fiatalabbak közül például sokan reggeliznek és előnyben részesítik a barna kenyeret a fehérrel szemben. Igaz, mindezt a folyamatot ellensúlyozza a minden korosztályra egyformán ható, csalóka életörömöt sugárzó édesség- és chipsreklámok özöne, amelyek nassolásra csábítanak – tette hozzá a táplálkozástudományi szakértő. AS Network