Részletes könyv jelent meg a Városi Képtár - Deák Gyűjteményről

 Nemrégiben jelent meg a Városi Képtár – Deák Gyűjteményről egy olyan kötet, ami részletesen bemutatja a képtár anyagát, még azokat a képeket is amik jelenleg a raktárban vannak. Dr. Nagy Zoltán a képtár igazgatója elmondta, hogy Deák Dénesnek volt már egy olyan kiadványa, ami bemutatta a gyűjteményt, sőt a Tájak Korok Múzeumok sorozatban is megjelent egy kis könyvecske, azonban ilyen részletes, tanulmányokat is tartalmazó könyv még nem látott napvilágot. A tanulmányokat négy szerző írta: Lóska Lajos, Szabó Júlia, Révész Emese és Pataki Gábor. A katalógus rész pedig 28 ember munkája, mindegyikük egy-egy területnek, a specialistája.
2005.11.07. 05:16 |

 Nemrégiben jelent meg a Városi Képtár – Deák Gyűjteményről egy olyan kötet, ami részletesen bemutatja a képtár anyagát, még azokat a képeket is amik jelenleg a raktárban vannak. Dr. Nagy Zoltán a képtár igazgatója elmondta, hogy Deák Dénesnek volt már egy olyan kiadványa, ami bemutatta a gyűjteményt, sőt a Tájak Korok Múzeumok sorozatban is megjelent egy kis könyvecske, azonban ilyen részletes, tanulmányokat is tartalmazó könyv még nem jelent meg.

 A Városi Képtár - Deák Gyűjteménynek megjelent egy olyan kötete, ami a legrosszabb szóval sem nevezhető katalógusnak, egy komplett könyv a városi képtárról. Hogyan ajánlja az olvasónak ezt a könyvet?

 A Deák Gyűjtemény egy magángyűjtő felajánlásából született a 80-as évek végén: 1988-ban először a mai Pelikán Galéria helyén mutatták be, ezután idekerült az Oskola utcai, mai helyére. Ebben a kezdeti időszakban Deák Dénesnek, a gyűjtőnek a magán kiadványa – tulajdonképpen egy album - szolgált a gyűjtemény katalógusául, ami akkor korlátozott példányszámban jelent meg és egészen a 90-es évek végéig élt, majd elfogytak a példányok és azóta nem volt a gyűjteménynek katalógusa. Megjelent 2001-ben egy kis füzetecske, a Tájak, korok, múzeumok sorozatban, amit Szűcs Erzsébet szerkesztett és ez képviselte ebben az időben a Deák Gyűjteményt, de az csak egy rövid ismertető volt.

 Most viszont ennél jóval nagyobb könyv jelent meg…

 Az ismertető hiánya miatt vetődött fel az ötlet, hogy készítsünk egy rendes, nagy katalógust. Gyakorlatilag ennek a munkálatai már 2002-ben elkezdődtek. Először meghatároztuk, hogy milyen legyen a könyv, mi legyen benne, ezután, meg kellett beszélni a szerzőkkel, hogy melyik anyagot ki írja. Kialakult egy felépítés és ez látható ma is a könyvben. Az elején tanulmányok vannak: négy nagyobb anyag tekinti át a gyűjteményt, a különböző korszakokat külön: az I. Világháború előtti időszakot, a két Világháború közötti időszakot, az 1945 utánit, valamint a negyedik tanulmány magát a gyűjtőt, Deák Dénest mutatja be. A tanulmányokat nagyméretű illusztrációk is kísérik, a második rész pedig maga, a tényleges katalógus.

 Valóban nagyon sok szép fotó van a könyvben. Nemcsak a hozzáértőknek szól?

 Így van, sokoldalú könyv kell, hogy legyen, hiszen ki kell elégítenie az egyszerű érdeklődőknek az igényeit, ugyanakkor, ha egy kutató fellapozza, meg kell, hogy találja benne a legpontosabb információkat. A kutatók számára különösen értékes a könyv hátsó, ténylegesen katalógusnak nevezhető része, ahol az állandó kiállítás tárgyai egytől-egyig megtalálható, pontos adatokkal, életrajzokkal, elemzéssel, másrészt a raktári anyagnak egy része –amit különösen fontosnak tartottunk– ugyancsak bekerült a kötetbe. A könyvnek a szövegen kívüli anyagát pedig körülbelül 550 fotó adja.

 Hol lehet hozzájutni a könyvhöz?

 A képtárban viszonylag jutányos áron, 6000 forintér kapható. A terjesztés még most alakul ki, de rendelt példányokat már a székesfehérvári Üde Színfolt Könyvesbolt, illetve egy budapesti bizományos könyvesbolt, azonban a megfelelő terjesztésen még dolgozunk.

 Hányan dolgoztak a katalóguson?

 Meglehetősen sokan: a tanulmányokat négy szerző írta, Lóska Lajos, Szabó Júlia, Révész Emese és Pataki Gábor. A katalógus rész huszonnyolc ember munkája, mindegyikük egy-egy területnek, vagy művésznek a specialistája.

 Ön, mint a Városi Képtár igazgatója hogyan látja, mennyire érdeklődnek a fehérváriak a képtár iránt, valamint, a könyv segítségével „be lehet-e hozni” az embereket ide?

 Két oldala van a kérdésnek: egyrészt a képtár a 80-as évek óta –egyre fejlődő formában- jelen van a városban, és az a réteg, aki érdeklődik a kultúra ezen része iránt, az a gyűjteményt 1994 szeptembere óta ebben a formában ismeri. Nyugodtan lehet mondani, a fehérváriak ismerik, vagy legalábbis ismerniük kell a gyűjteményt.
 A rajztanároknak is óriási szerepe van a gyűjtemény megismertetésében. Ezt a folyamatot a képtár is igyekszik segíteni: kitaláltuk a „Gyere rajzolni” akciót az év elején és tavasszal már csináltunk is egy akciót. A lényege az, hogy a gyermekek ingyen bejöhetnek ide rajzolni, az elkészített rajzokat pedig versenyeztetjük, és díjakat is osztunk. Így próbáljuk meg behozni a legfiatalabbakat, ebbe beletartoznak az óvodások, az általános és középiskolás diákok is.

 Ez az akció hogyan működik? A pedagógusok keresik meg Önöket?

 Megkerestünk minden városi iskolát és elküldtük a felhívásunkat. Ez alapján jelentkeznek a rajztanárok, de magánszemélyeket is várunk, így bárki elhozhatja a gyermekét rajzolni. Vannak olyanok, akik élnek ezzel a lehetőséggel.
 Az akción túl rendezvényekkel, és időszaki kiállításokkal tudunk még pluszt nyújtani a látogatóknak. Rendeztünk már képzőművészeti tárgyakat bemutató tárlatot, ezekhez kapcsolódóan bemutatkoznak a művészek. Gyakran kérünk fel előadókat egy-egy képzőművészeti téma „megvilágítására”, ez az egyik lehetőség, másrészt próbálunk kapcsolódni a társművészetekhez és eddig két ilyen rendezvényünk is volt. Az egyik egy építészeti sorozat, amit a helyi építészekkel közösen szerveztünk, és ennek keretében ők is találkozni tudtak a Deák szalonnal, másrészt bemutathatták azt, hogy mivel foglalkoznak, valamint meghívtunk más településekről, például Budapestről is építészeket. A másik próbálkozás most folyik: irodalmi esteket szervezünk Pulzus est címmel, Pallag Zoltánnak az Árgus folyóirat munkatársának a segítségével. Itt a kortárs irodalom jeles képviselői, elsősorban költők, írók, műfordítók jelennek meg és beszélgetések keretében mutatkoznak be. A harmadik sorozatunk pedig koncertekből áll, ahol elsősorban a jazz, ami előtérbe kerül és a zeneiskolák is szívesen jönnek ide vizsgakoncertezni, ez a sorozat már évek óta folyik.

 Az érdeklődők bármikor bejöhetnek a Városi Képtár - Deák Gyűjteménybe?

 Természetesen, hétfő kivételével a képtár mindig az érdeklődők rendelkezésére áll. Amit talán kevesebben tudnak, hogy a képtárnak van egy fiókintézménye a Pelikán Galéria, ami elsősorban a kortárs művészetre szakosodott. Ennek programját a Székesfehérvári Művészek Társasága állítja össze, de a Pelikán Galéria programjában is szerepelnek nemcsak székesfehérvári, hanem az ország különböző pontjáról meghívott művészek.