Ritka kincsre bukkantak a székesegyházban - 13. századi kegytárgyat találtak a régészek
Hamarosan lezárul a Szent István székesegyházban folytatott országos jelentőségű ásatás. A régészek rendkívül értékes leletet is felszínre hoztak: egy 13. század első feléből származó, gótikus stílusú limoges-i korpuszt. A nagyközönség november 5-től a Városházán is megcsodálhatja a kegytárgyat.
A ritka lelet és az ásatás során előkerült falmaradványok is megerősítik, hogy Székesfehérvár Belvárosának legmagasabb pontján a középkorban egy többször bővített, jelentős egyházi épület állt.
Ritka kincsre bukkantak a székesegyházban a régészek
A tudományos közélet és a történelem iránt érdeklődő nagyközönség is különös érdeklődéssel várta a székesegyházban folytatott ásatásokat, melyek tisztázzák a a területen álló középkori templomok építéstörténetét. Az ásatás 2018 augusztus 15-én kezdődött, a munkákat Spányi Antal püspök engedélyezte és Székesfehérvár Önkormányzata finanszírozza.
A feltárást Reich Szabina, a Szent István Király Múzeum régésze vezette, aki elmondta, hogy már a székesegyház külső felújítása kapcsán végeztek talajradaros vizsgálatokat 2015-ben, ami jelentős falmaradványokat mutatott a bazilikán belül.
Ekkor az un. "négykaréjos templom" és a székesegyház középkori előzménye között folytattak régészeti feltárásokat. Az ásatások során az északi kápolnában egy középkori sekrestye, a déli torony aljában pedig egy 15. század eleji olasz családi kripta került elő. Reich Szabina a jelenlegi ásatás eredményéről szólva elmondta, hogy a négykaréjos templom keleti szentélyét elbontva hosszházat építettek sokszögű apszissal, melyet a székesegyház padjai alatt találtak meg a régészek.
Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója elmondta, hogy az ásatások legértékesebb lelete egy zománcberakású gótikus stílusú limoges-i korpusz. A Dél-Franciaországból származó kegytárgy a 13. század első felére keltezhető.
A szentélyt gótikus stílusú pillérek tartották, díszesen faragott lábazatuk szinte érintetlenül bukkant elő. A feltárás során bebizonyosodott, hogy a déli támpillér nem sokkal az építése után leomlott. alapjaira egy újabb, erősebb támpillért emeltek. A templomot -valószínűleg a 15. század elején - háromhajóssá bővítették, majd a török hódoltság idején dzsámiként használták. 1768-ban a városi polgárság adományaiból készült el a ma is látható, freskókkal díszített templom. Cser-Palkovics András polgármester az ásatással kapcsolatban kiemelte, hogy a székesegyház csodálatos épülete meghatározó hely a város életében. Hozzátette, hogy a felújítási munkáknak köszönhetően nemcsak megújul belül a templom, és megnyílhatott a bazilika kincseiből a Barokk mennyország című kiállítás, hanem előkerülhetett egy csodálatos kegytárgy is.
Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy a limoges-i korpuszt november 5-től, Szent Imre ünnepétől szeretnék bemutatni a nagyközönségnek a Városházán.
A kegytárgyat egy olyan kiállítással egybekötve mutatják majd be, ami a székesegyházban folyó ásatási munkákról szól. A polgármester hozzátette, hogy később, a hosszútávú bemutatást pedig a Bazilikában tervezik majd a felújítási munkák elvégzése után. Székesfehérvár polgármestere szólt arról is, hogy a lelet tovább igazolja azt, hogy Székesfehérvár Belvárosának legmagasabb pontja kiemelkedő jelentőségű hely volt a magyar nemzet történelmében.
Spányi Antal püspök kiemelte, több évszázad után nyílt lehetőség arra, hogy ásatásokat végezzenek a székesegyházban: "Azok a leletek, amikre a szakemberek rábukkantak, jelentős mértékben növelik az ismereteinket és gazdagítják a város történelmét. Az a megszentelt hely, ahol ma a székesegyház áll, fontos szerepet töltött be Székesfehérvár és az ország életében a történelmünk folyamán." A megyéspüspök, arról is szólt, hogy a régészek sok izgalmas leletre bukkantak, amelyek az Árpád-korból származnak.
