2. EU

Román és magyar szakemberek a roma integrációért

  Román és magyar roma-kutatók, politikusok, roma közéleti személyiségek részvételével vitát rendeztek csütörtökön Brüsszelben a romák európai integrációjának témakörében. A csütörtöki brüsszeli programsorozatot a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, a brüsszeli Román Tájékoztatási Központ, a Nyílt Társadalom Intézete, valamint több roma szervezet állította össze - abból az alkalomból is, hogy az idei évet az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította.
2008.04.04. 06:58 |
 Román és magyar roma-kutatók, politikusok, roma közéleti személyiségek részvételével vitát rendeztek csütörtökön Brüsszelben a romák európai integrációjának témakörében.

A belga főváros Etterbeek negyedének Espace Senghor nevű kulturális központjában a romák életét bemutató fotókiállítás megnyitója után a roma migráció, illetve beilleszkedés problémáiról tartottak vitát.

Járóka Lívia európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy az Európai Uniónak elő kellene írnia a tagállamok számára azokat a minimális követelményeket, amelyek teljesítésére a romák kirekesztése elleni hatékony fellépéshez szükség lenne. Személyes tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a romákkal szembeni idegenkedés egész Európára jellemző.

Zsigó Ferenc, a Zsigmond király Főiskola professzora úgy vélekedett, hogy túl kellene lépni azon a veszélyes sztereotípián, miszerint a roma migráció a "nomád hagyományokra" vezethető vissza. Szerinte alapvetően gazdasági, illetve emberi jogi és kisebbségi jogi kérdésként kell szemlélni a roma migrációt, mind a "küldő", mind a "fogadó" országok tekintetében. Kételyeit hangoztatta, hogy az Európai Unió képes lenne kezelni a romákkal kapcsolatos kisebbségi jogi kérdéseket.

Mircea Toma román újságíró, aki hazájában a médiában tapasztalható gyűlöletbeszéd megnyilvánulásait figyelő munkában vesz részt, elmondta: amikor az olasz médiában nemrég hisztériakampány indult - egy Róma környékén elkövetett gyilkosság miatt - általában "a románok" ellen, a román tömegtájékoztatásban azonnal "ellensztereotípiával" éltek: azt kezdték buzgón bizonygatni, hogy nem általában a románokkal szemben indokolt a gyűlölet, hanem a romákra vonatkoztatandók a megbélyegző megállapítások.

 A csütörtöki brüsszeli programsorozatot a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet, a brüsszeli Román Tájékoztatási Központ, a Nyílt Társadalom Intézete, valamint több roma szervezet állította össze - abból az alkalomból is, hogy az idei évet az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánította.

EU

Összes

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.

  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.

  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.

  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.