Romániába tartanak a hazai vállalatok

Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.

2008.07.10. 09:54 |
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.

Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.

Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.

Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.

Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.

Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.

Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.

Gazdaság

  1. Fehérvári konténerek Párizsban

    A 2024-es nyári olimpia nemcsak a sport iránti szenvedély ünnepe, hanem a fenntarthatóság és a környezettudatosság fejlődésének kulcsfontosságú állomása is. A párizsi olimpia a sportolók kiemelkedő teljesítménye mellett a fenntartható megoldások és a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozására is fókuszál. A Continest, mint az összecsukható konténerek vezető gyártója is szerepet játszik ebben a zöld forradalomban.

    2024.08.06.
  2. Nyit az új Ecofamily

    Az Ecofamily magyar üzlethálózat egy életérzés, egy közösség, ahol az emberi alapértékek, a szeretet, a hála és az öröm inspirál mindent, amit napról napra tesznek. Immár 20 éve elköteleződtek dolgozóik és vásárlók jólléte mellett. Hálózatuk 63 üzletből áll, és közel 1500 munkatársuk egységet alkotva halad azon az úton, amit megálmodtak.

    2024.08.06.
  3. Ikarus buszok Lengyelországban

    Augusztus 1-től állnak forgalomba a lengyelországi Szczecinek városban az Ikarus zéró emissziós buszai, amelyek megérkezésével a legrégebbi belsőégésű járműveket kivonják a forgalomból. Ilyen elektromos Ikarus buszok közlekednek Székesfehérváron is már lassan két éve.

    2024.07.26.
  4. Munkaerőpiaci támogatások

    A Széchenyi Terv Plusz program keretében megvalósuló GINOP PLUSZ-3.1.1-23-2023-00001 „Pillér” projekt célja a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése, az álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása, valamint a program célcsoportjába tartozók nyílt munkaerőpiacon való tartós integrációja.

    2024.07.18.