Segítség a közszféra dolgozóinak a végtörlesztéshez

Az Index.hu portál szerint a hétfői kormányülésre olyan előterjesztést készített a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnak a közszférában dolgozók — nagyjából 53 ezer alkalmazott — a devizahiteleik végtörlesztéséhez. Az előterjesztő NGM számításai szerint az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kamattámogatás mellett akár 55 milliárdos banki veszteség is keletkezhet, ennek a harmadát az állam vállalná magára.
2012.01.17. 07:47 |
Az Index.hu portál szerint a hétfői kormányülésre olyan előterjesztést készített a Nemzetgazdasági Minisztérium, amely szerint 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnak a közszférában dolgozók — nagyjából 53 ezer alkalmazott — a devizahiteleik végtörlesztéséhez. Az előterjesztő NGM számításai szerint az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kamattámogatás mellett akár 55 milliárdos banki veszteség is keletkezhet, ennek a harmadát az állam vállalná magára.
 
A portál szerint a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott kormányrendelet-tervezet szerint a közszférában dolgozó végtörlesztők — gyermekszámtól függően — forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának. A rendelettervezet szerint a támogatás öt évig járna, az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárd forintra emelkedne.
 
A tervezet - amely a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium adataira hivatkozik -, tartalmazza, hogy 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A kormány és a bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli.
 
A portál információi alapján ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki a szándékát a munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A tárca számításai szerint az államra ebből 17 milliárdos veszteségtérítés hárulna. A nemzetgazdasági tárca dokumentuma szerint az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez rontaná az egyenleget.
 
Az Index szerint az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyermektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez az egy gyerekesek esetében 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg a három gyerekeseknél 7,5 millió forintra nőne.
 
A kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a teljes hiteldíjmutató az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg. Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.
 
A kamattámogatás arányaira az NGM két számítást is készített. Azok közül, akik a munkaadójuknál jelezték végtörlesztési szándékukat — 53 ezren 185 milliárdot fizetnének vissza, átlagosan tehát 3,5 millióval tartoznak —, már a gyermektelenek is a teljes forinthitelre megkapnák a 2 százalékpontos támogatást. A tárca a nemzetgazdasági átlagokból becsülhető adatok alapján is készített egy számítást, ami alapján a bankok és az állam vesztesége, illetve a költségvetés által kifizetett kamattámogatás mértéke is a vártnál nagyobb lehet. Eszerint a 750 ezres közszféra — ebben az állami vállalatok dolgozói nincsenek benne — 144 ezer devizahitelest és 800 milliárd forintos devizaállományt eredményez.
 
Az Index szerint a NGM tervezete arra is kitér, hogy a tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és "pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene". Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná - olvasható a portál cikkében.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.