Senkinek sem csökken a fizetése az egykulcsos adórendszerrel

Magyarország megújulása a célja a parlament tavaszi ülésszakának a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: senki, így a magánszférában dolgozók sem járhatnak rosszabbul az egykulcsos adórendszerrel, a nemzetgazdasági minisztert pedig arra kérte fel, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját.
2011.02.14. 20:26 |
Magyarország megújulása a célja a parlament tavaszi ülésszakának a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor hétfői, a parlamentben napirend előtt elmondott beszédében közölte: senki, így a magánszférában dolgozók sem járhatnak rosszabbul az egykulcsos adórendszerrel, a nemzetgazdasági minisztert pedig arra kérte fel, hogy dolgozza ki az ország újjászervezésének programját.
 
 
Szólt arról is, kormánya nevetségessé tette a médiatörvényt támadók érveit, valamint arról, hogy az új alkotmánnyal helyre akarják állítani 1956 igazságát. A miniszterelnök felidézte, a médiatörvény ürügyén támadást indítottak Magyarország ellen, a magyarok demokratikus elkötelezettségét megkérdőjelezték, figyelmen kívül hagyták a magyarok önbecsülését. A kormány azonban ezt a támadást visszaverte, "a támadók érveit nevetségessé tettük, a magyaroknak járó tiszteletet meg- és kiköveteltük, önbecsülésünk sérthetetlenségét nyilvánvalóvá tettük". 
 
Ideje, hogy mindenhol megértsék: vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal, hazugságokkal, a hatalommal való visszaéléssel eljátszotta a nemzetközi megbecsülést - mondta, hozzáfűzve: "ami történt, megtörtént, azokat, akik ezt elkövették Magyarországgal, a felháborodott magyarok megbüntették és félreállították. A mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt ügyefogyott és szerencsétlen elődeinkkel tették". "Egyetlen országtól sem fogadunk el kioktatást, egyetlen országot vagy országközösséget sem fogadunk el fölénk rendelt ellenőrnek vagy felügyelőnek" - jelentette ki, megjegyezve: Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk vagy kikövetelheti rajtunk. "Brüsszel nem Moszkva" - fogalmazott. 
 
Az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb, de "muszáj bírni szusszal" - mondta, hangsúlyozva, az őszi ülésszakra már úgy kellene ráfordulni, hogy a megújulás folyamata a célegyenesben legyen. Közölte: lassításra ezután sincs lehetőség. Az államadóssággal, a "letűnt korszak, a választásokon megdöntött rendszer hagyatékával" és a munkanélküliséggel egyszerre kell megbirkózni, mégpedig úgy, hogy akiktől az elmúlt nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem kérhető több áldozatot. 
 
A kormányfő szólt az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről is. Kiemelte, hogy a West Balkán szórakozóhelyen történt diszkótragédia után a kormány felülvizsgálta és újraszabályozta a szórakozóhelyek működtetését, a három fiatal lány "haláláért felelős gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztatni kész emberek felelősségrevonása megkezdődött". Elmondta, hogy áttörést értek el Magyarország energiafüggőségének felszámolásában: a többi között megkötötték a vezetékrendszerek összekapcsolásáról szóló szerződést Horvátországgal, és államközi szerződést írtak alá Szlovákiával a gázvezetékrendszer összekapcsolásáról. 
 
A nyugdíjreformról szólva kijelentette: "az emberek 97 százaléka úgy döntött, hogy az újjászervezett állami nyugdíjrendszerben folytatja a takarékoskodást", a kormány pedig garantálja az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A kormányzati eredmények közé sorolta a 40 évnyi szolgálati idővel rendelkezők nők nyugdíjba vonulásának lehetővé tételét, a gyes visszaállítását három évre, a lakásárverezési moratórium meghosszabbítását, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felállítását, a kormányablakok megnyitását és az Audi-beruházás kiemeltté nyilvánítását. 
 
A miniszterelnök kijelentette: a kormány az arányos, egykulcsos adórendszer bevezetésével összefüggésben vállalta, hogy senki sem járhat rosszul, senkinek sem csökkenhet a fizetése. A kabinet ezért a maga hatáskörében megtette a szükséges lépéseket: a költségvetési intézményekben pótlékot vezetett be, bérgazdálkodási irányelveket adott ki a többségi állami tulajdonú cégek számára, és megállapodott az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a béremelésekről, a minimálbér és a bérminimumok növeléséről - mondta, hangsúlyozva, hogy a megállapodás alapján a bérminimumokat a magánszférában is kötelező alkalmazni. 
 
Ennek ellenére számos helyről érkeztek hírek arról, hogy az új adórendszer következtében a piacon, a magángazdaságban bércsökkenés történt. Ezt nem fogadjuk el - mondta a kormányfő, kiemelve: a kabinet a gazdasági érdekképviseletekkel közösen akciócsoportot hozott létre, és érvényt szerez vállalásának, azaz gondoskodik arról, hogy a magánszférában se csökkenjen senkinek a fizetése. Orbán Viktor beszédében közölte: felkérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, dolgozza ki az ország újjászervezésének programját, amelynek célja, hogy minden munkaképes embernek legyen munkája és tudjon megélni belőle. Ezt a programot a kormány március 15. előtt benyújtja az Országgyűlésnek - ismertette. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, ha biztos fejlődést akarunk, akkor mindenkinek, aki munkaképes, dolgoznia kell - fogalmazott. 
 
Azt is mondta, hogy a világban ország-újjászervezési verseny indult, amelyből kimaradni történelmi hiba lenne. A korábban felvett hitelek miatt idén 2.429 milliárd, jövőre 2.302 milliárd, azután 3.046 milliárd, 2014-ben pedig 2.404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk az árfolyamok mostani állása szerint - emlékeztetett Orbán Viktor, elmondva: jogos elvárás, hogy a jövőben a hazai gazdaságot ne lehessen még egyszer úgy tönkre tenni, ahogy az elmúlt években megtörtént. Ezért szerinte alkotmányos garanciák kellenek a magyar gazdasági érdekek védelmére. 
 
A miniszterelnök az új alkotmány szükségességéről elmondta: helyre akarják állítani az 1956-os forradalom igazságát, másrészt "hozzá akarjuk magunkat igazítani az új időkhöz, a XXI. század követelményeihez és lehetőségeihez". A kormányfő szólt arról is, hogy a parlamentnek lesz tennivalója idén az oktatás területén is: úgy kell megújítani az oktatási rendszert, hogy alkalmas legyen perspektívát adni a gyermekek, fiatalok számára. Azt kérte, hogy "az ideológiai szemüvegét mindenki hagyja otthon" az oktatási kérdések vitájában, és helyette a saját gyermekei, unokái fényképét hozzák magukkal. 
 
Bátor lépésekre van szükség szerinte az egészségügy megmentése és megújítása érdekében is. "Ne a betegségből induljunk ki, hanem az egészségből" - hangsúlyozta. Az emberek egészsége ugyanolyan fontos személyes tőke, mint a lakás, a vagyon vagy az autó, "aki tehát elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz" - mondta.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.

    2024.08.15.
  2. Tetőzik a Perseida meteorraj

    Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.

    2024.08.12.
  3. 1100 éve Európában

    Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.

    2024.08.06.
  4. Folytatódik a nyári ellenőrzés

    Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.

    2024.08.04.