A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő másfél hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre. - 1. cikk - Előzmények
Első cikkünkben arról kérdezzük őket, hogy komposztáltak-e már korábban és ha igen milyen formában és milyen tapasztalataik vannak. Az egyesület munkatársai a képzések során számtalanszor találkoztak azzal, hogy valaki megpróbálja megmagyarázni, hogy neki nincs szüksége a képzésre, mert már legalább 20 éve komposztál. Az első visszakérdésnél többségűk elbukik, mert kiderül, hogy gödörbe ássák a zöldhulladékot. Amiről tudni kell, hogy nem valódi komposztálás, hiszen a gödörben levegőtlen körülmények uralkodnak, ahol nem bomlik, hanem rohad a beleásott zöldhulladék. Nagyon hasznos trágyát lehet így is készíteni, de közel se bír olyan előnyös tulajdonságokkal, mint az általunk bemutatott komposztálás során keletkezett humuszszerű anyag.
Kapuvári Tibor és felesége Judit már korábban is komposztált, de mint a legtöbben ők is csak gödörbe halmozták a kerti hulladékot. A tapasztalatokról Judit az alábbiakat mondja: „Mi korábban, mint a legtöbben gödörbe dobáltuk a bontható anyagokat. És mi ősszel szét is szórtuk a kertbe, de persze az inkább rothasztás volt nem komposztálás. De azért jó volt ez, mert anélkül nem tudtuk hova tenni a rengeteg füvet, gazt, szőlővenyigét. Idővel kaptunk a helyi hulladékkezelő vállalattól egy műanyag gyűrűt, amibe már aprítva raktuk az anyagokat és ez közelebb állt a mostani komposztáláshoz. ”
A szembe szomszéd Kutas László is hasonló tapasztalatokat tudhat magáénak: „Amit mi csináltunk korábban az nem komposztálás volt, mint megtudtam, mert mi egy gödörbe ástuk a füvet és a zöldhulladékot. De persze ebből is réteges földszerű anyag lett, szóval ezzel sem volt semmi probléma, csak ahogy megtudtam kevésbé előnyös, mint a komposztból kikerülő humusz anyag. ”
Ugyan kertészként már korábban is professzionális szinten komposztált Tóth Péter, de ő is boldogan jelentkezett a projektbe, hogy tapasztalatait megoszthassa a környéken lakókkal, az ő korábbi tapasztalatai az alábbiak: „Én már előtte is komposztáltam, de akkor csak prizmába raktam a zöldhulladékot, ebből a legnagyobb 10 köbméter volt. De ez hiába raktam át sokszor, egy ilyen nagy tömeg nehezen bomlik, így ez 2 évig tartott nekem. Sok ismerősöm gödörben komposztál, de annál nincsen rosszabb megoldás talán. De örültem a Gaja Környezetvédő Egyesület projektjének, mert így a kerettel még is rendezettebb az udvar. ”
Kloiber László Ausztriából hozta a komposztálóit, így már korábban is keretben komposztált, de megfelelő tapasztalat hiányában több kudarc is érte, így ő inkább a megszerezhető tudásért jelentkezett a projektbe: „Rengeteget járunk az Ausztriában élő rokonokhoz és egy alkalommal bementünk az ottani barkács áruházba és éppen komposzt bemutatót tartottak. Akkor ott fillérekért hozzá tudtam jutni komposztládához, illetve esővíz gyűjtőhöz. De aztán az abban érő komposzt nagyon ritkán sikerült csak, mert szaktudásom nem volt hozzá, csak raktam és nem forgattam. Az egyesület oktatásán tudtam csak meg, hogy ha évente legalább 1-2 alkalommal megforgatom, akkor már sokkal jobb lesz. ”
Varga Ferenc ma már zöldséges kertet nem művel, de a konyhai hulladékból és az udvari cserjék, fák lombjából, illetve a lenyírt fűből kiváló komposztot készít és az interjú során többször kiemelte, hogy nem bánta meg, hogy jelentkezett a programba: „Nekem régebben kertem volt zöldségekkel, gyümölcsfákkal és sokszor problémát okozott, hogy mit kezdjek a zöldhulladékkal. Évekig gazdálkodtam az Úrhidai telkemen, ahol kényszer volt a komposztálás, mert abban az utcában a mai napig nem viszik el a szemetet. Akkor gödörbe ásva oldottuk meg ezt a problémát és próbáltunk komposztálni. De nagyon örültem Gaja Környezetvédő Egyesület által nyújtott lehetőségnek, mert ugyan zöldséges kertet már nem művelek, de amit lehet komposztálom így is az udvaron. ”
Ebben a cikkben megtudhattuk, hogy az öt interjúalanyunk milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik, a következő cikkben pedig bepillantunk egy pillanatra a háztartásukba és kifaggatjuk őket, hogy a komposztálás mellet mennyire élnek tudatos életet.
