Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - Hulladékpiramis

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
2012.03.01. 16:21 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell.
 
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többségünknek a szelektív hulladékgyűjtés jut az eszébe. Viszont mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon
 


Végül is a hulladékpiramis lényege, hogy a különböző hulladékkezelési módszerek nem egyenrangúak, hanem egy sajátos elsőbbségi sorrend szerint rendeződnek, s a szintek között feljebb lépni csak akkor lehet, ha „lent” már minden lehetőség kimerült. A legalsó szinten a minimalizálás van; cél, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk. A következő szint az újra használat; mindent, amit csak lehet, többször fel kell használni. Amit nem tudunk többször felhasználni, azt újra kell hasznosítani (például papírhulladékból újra papírt). Ehhez persze szelektíven kell gyűjteni, külön a fémet, a papírt, a műanyagot, az üveget és a szerves hulladékot.
 


A következő szint az égetés (energia visszanyeréssel, vagy a nélkül), a magas energiatartalmú, nehezen feldolgozható szemét kerülhet az égetőbe. A legfelső szint a lerakás, a lerakóra pedig csak azt a kevéske hulladékot viszik, amit az alsóbb szinteken nem sikerült ártalmatlanítani. Lerakásra a veszélyes és nem veszélyes hulladékok ~67 %-a kerül. Itthon egyelőre fordított a hulladékpiramis: az első számú – sőt szinte az egyetlen – hulladékkezelési módszer a lerakás.