A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.
Kapuvári Tibor és felesége Judit Székesfehérvár kertvárosába laknak és gyönyörű kertet nevelnek. Elmondásuk szerint nagy szerepe van ennek abban, hogy a műtrágya helyett csak komposzthumusszal dúsítják a földjüket. Kapuváriék már régóta komposztálnak, de amióta jelentkeztek az egyesület projektjére elmondásuk szerint sokkal hatékonyabbá vált a munka és sokkal jobb anyagot vesznek ki ősszel a komposztálójukból, amit ahogy a képen is látható tavasszal meghálál a kertjük.
Komposztált már korábban?
Mi korábban mint a legtöbben gödörbe dobáltuk a bontható anyagokat. És mi ősszel szét is szórtuk a kertbe, de persze az inkább rothasztás volt nem komposztálás. De persze jó volt ez, mert anélkül nem tudtuk hova tenni a rengeteg füvet, gazt, szőlővenyigét. Idővel kaptunk a helyi hulladékkezelő vállalattól egy műanyag gyűrűt, amibe már aprítva raktuk az anyagokat és ez közelebb állt a mostani komposztáláshoz.
Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?
A szelektív hulladékgyűjtés már régóta jelen van az életünkben, ha nem is a mai formájában. Már 20 évvel ezelőtt is gyűjtöttük a papírt, amit a gyerekek elvittek az iskolába, az üvegeket visszavittük, mert még visszaváltható volt és lényegében alig volt műanyag akkoriban. Az unokáim most óvodások, így megint van, aki elvigye a papírt, illetve az óvodában zsugorítják és gyűjtik a műanyag palackokat is. A zöldhulladékot, illetve a konyhai hulladék egy részét megeszik a szomszéd tyúkjai a többi pedig komposztra kerül. így elmondhatom, hogy gyakorlatilag mi nem sok szemetet termelünk.
Mi kerül a komposztba?
Ami a kertből kijön, szárak, szőlőhajtás, venyige, lenyírt fű, illetve a konyhai hulladékból, amit a tyúkok nem szeretnek. Az ételmaradékok esetében is az a helyzet, hogy mi azt nem tesszük a komposztra, mert száraz kenyeret teszünk bele és azt is megeszik a tyúkok. Illetve a téli időszakban kandallózunk, így a fahamut is belerakjuk a komposztba.
Mi a véleménye a kapott komposztálóról?
Az eddigiek közül a Gaja Környezetvédő Egyesülettől kapott keretet érezzük a legjobbnak. Rengeteg minden belefér, és ha a szabályokat betartja az ember sokkal jobb anyag jön ki belőle, mint amit előzőleg tapasztaltunk.
Hova helyezték el a keretet, mi volt a szempont?
Be kell vallanom, hogy az is szempont volt, hogy eldugva legyen, de emellett fontos szempont volt az is, hogy közel legyen a kerthez. A funkcionalitás mellett persze odafigyeltünk arra is, hogy egy napsütéstől védett, viszonylag árnyékos helyre telepítsük, ahol egy kőfal és egy házikó teteje védi is a nagy esőktől.
Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?
A gallyakat, szőlővenyigét, növényszárakat szoktuk aprítani, de azért annyira nem aprózzuk, illetve a konyhai hulladék sok esetben már eleve aprított állapotban keletkezik. Illetve a komposztunk jelentős része fű.
Mire figyelnek oda a levágott fű komposztálásánál?
Mi nem szárítjuk a füvet, de a szőlőről nagyon sok apríték lejön, amit a fű közé keverünk, és ez fellazítja annyira az anyagot, hogy nem rohad be. Illetve ha rákerül, a fű egy gereblyével fellazítjuk a tetejét és onnantól kezdve teljesen jól bomlik és egyáltalán nem büdös.
Másképp kezelik a lombot, mint más zöldhulladékot?
A műanyag keretet, amit kaptunk azt a kert közepére felállítjuk és az összegyűjtött faleveleket abba rakjuk, és tavasszal pedig beleássuk a kertbe. Persze még nem teljesen bomlik le, de egy előemésztés után, mi zöldtrágyaként felhasználjuk a kertben. De elmondható, hogy az alja és a közepe már egészen bomlott, ami a tetején megmarad, azt pedig beledobjuk a rendes komposztba és ott érik tovább.
Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?
Mi nem figyelünk erre oda különösebben, hiszen a tavaszi időszaktól minden héten nyírjuk a füvet és dolgozunk a kertben. Így elmondható, hogy egy vegyes keverék kerül már magától is a komposztba, amit a keretbe rakva kicsit össze is keverünk. De arra figyelünk, hogy mindig kerüljön az anyagok közé egy kis szálas dolog, ami levegőssé teszi a komposztunkat.
Milyen gyakran rakják át a komposzthalmot?
Bevallom nem szoktuk keverni, átrakni a komposztot, de ennek az oka, hogy nem tudunk még egy komposztálót felállítani. De sok esetben megtesszük azt, hogy egy vasvillával belenyúlva átkeverjük és megpróbáljuk megmozgatni, fellazítani a benne levő anyagot, mert nekünk nincs annyira magasan rakva a keret, így meg tudjuk tenni ezt.
Mit kezdenek a kész komposzttal?
Olyan lesz az őszi időszakra az alja, mint a föld, a teteje még persze nem annyira, de azt leszedjük és megy a lombkomposztálóba. A kész komposztot pedig elterítjük a kertben és beleássuk a földbe és azt a területet még az őszi időszakba beültetjük hagymával, fokhagymával, őszi salátával. A másik felét pedig a tavaszi időszakban ássuk be.
Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?
Nálunk nagyon zsíros kötött talaj van, de amióta beleforgatjuk a komposzthumuszt, azóta azt érezzük, hogy sokkal lazább a talajunk, illetve azt tapasztaljuk, hogy nagyon szép a termés annak ellenére, hogy műtrágyát egyáltalán nem használunk. Így azt tudjuk mondani, hogy nem kell megijedni a komposztálástól. Aki kertészkedik annak nem jelent plusz munkát és a szabályok minimális betartása mellett semmi hátránya nincs annak, hogy komposztálunk a kertben, ellenben megspóroljuk a trágya árát és gyönyörű a kertünk.
