-
dr. Mihályi Gyula elismerése
Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vett át csütörtökön a Városházán dr. Mihályi Gyula szülész-nőgyógyász, klinikai onkológus. A gyógyító tevékenység mellett a város közösségi életében végzett kiemelkedő szerepvállalásáért is köszönetet mondott Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András és Östör Annamária egészségügyi, sport- és társadalmi fenntarthatósági tanácsnok.
2024.11.08. -
Egészséges városok képviselői Fehérváron
Székesfehérváron tartja éves rendes közgyűlését és 36. szimpóziumát az Egészséges Városok Kárpát-medencei Egyesülete. A tanácskozás célja az aktuális helyzetjelentés, a jövőbeni feladatok megtárgyalása, valamint a jógyakorlatok bemutatása, átadása a csatlakozott városok körében. Székesfehérvár sokaknak jelent példát, tapasztalatot és tanulnivalót – hangzott el a konferencia nyitó sajtótájékoztatóján.
2024.11.07. -
Átadták a Tamfarm Kft. új telephelyét
Új telephelyet alakított ki a Tamfarm Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. Zámoly határában. Az 1,6 milliárd forint értékű beruházást ünnepélyes keretek között avatták fel.
2024.11.07. -
Az egészség társadalmi kérdés
Az egészséges életmódról, ennek érdekében elvégezhető feladatokról, jó gyakorlatokról tartanak szimpóziumot Székesfehérváron. A két napos programot az Egészséges Városok Kárpát Medencei Egyesülete szervezi.
2024.11.07.
Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - Interjú Varga Ferenccel
Varga Ferenc konyhakertet már nem művel, de nagyon szép udvart gondoz, ahol jelentős mennyiségű zöld hulladék keletkezik, amit a konyhai hulladékkal együtt komposztál. Ferenc szívesen komposztál, ahogy elmondja, szívesebben csinálja, mint a kapálást, mert szórakoztató számára. Arról is beszél, hogy a komposztálás nem jelent különösen nagy munkát, így ajánlja mindenkinek, ha lehetősége van komposztáljon. Ferenc tapasztalatai szerint, amióta a komposzt humuszt kiszórja az udvarra az óta sokkal szebbek az örökzöldek és a virágokkal is nagyon jót tesz.
Komposztált már korábban?
Nekem régebben kertem volt zöldségekkel, gyümölcsfákkal és sokszor problémát okozott, hogy mit kezdjek a zöldhulladékkal. Évekig gazdálkodtam az Úrhidai hétvégi telkemen, ahol kényszer volt a komposztálás, mert abban az utcában a mai napig nem viszik el a szemetet. Akkor gödörbe ásva oldottuk meg ezt a problémát és próbáltunk komposztálni. De nagyon örültem Gaja Környezetvédő Egyesület által nyújtott lehetőségnek, mert ugyan zöldséges kertet már nem művelek, de amit lehet komposztálom így is az udvaron.
Mi jellemzi a hulladékkezelésüket?
Próbálok minél kevesebb szemetet termelni, a kartondobozokat költözködéskor mindig felajánlom az ismerősöknek, vagy az újságpapírral együtt elviszik a gyerekek a velem szembe lévő iskola papírgyűjtésére. A fémet meg a műanyagot külön gyűjtöm, és ha annyi összegyűlik, akkor elviszem az egyik nagyáruházba, ahol visszaveszik. A konyhai hulladékot pedig a komposztra dobom.
Mi kerül a komposztba?
Nekem a legtöbb hulladékom a falevél és a lenyírt fű és e-közé kerül a konyhai hulladék, mint tojáshéj, hagymaszár, dinnyehéj, illetve más zöldségek, gyümölcsök maradékai. Ami nagyon hasznos, mert így legalább nem lesz olyan sűrű komposztom az egynemű anyagoktól. Illetve a kandalló hamu egy része is a komposztra kerül.
Szokták a komposztba kerülő anyagokat aprítani?
Minden a komposztba kerülő anyagot 5-10 centis darabokra aprítok kézzel, de a tavaszi nagy metszéseknél a Gaja Egyesülettől veszem kölcsönbe az aprítógépet. De a gallyak nagy részét felhasználom a kandallóba gyújtósnak, tüzelőnek.
Mire figyelnek oda a levágott fű komposztálásánál?
Régebben én is csak úgy rádobtam a frissen nyírt füvet a keret tetejére, de mikor legközelebb mentem hátra, akkor nagyon erős silószagot éreztem és rájöttem, hogy a fű rohadt be a komposzt tetején. Azóta már szárított fűvel és ágapritékkal keverem össze a frissen nyírt füvet és így nincsen semmi probléma és semmi szaga sincs a komposztomnak.
Mennyire figyelnek oda a komposztba kerülő anyagok arányára?
Annyira figyelek oda az arányokra, ahogy már korábban is említettem mindig keverek a fű közé szárazanyagot is. De régebben komposztteával locsoltam, hogy gyorsítsa az érest, de azt valamiért most letiltották az értékesítését pedig nagyon hasznos volt, jelentősen gyorsította az érést.
Milyen gyakran rakják át a komposzthalmot?
Pont most készülök átrakni a komposztot, mert az alján 1/3 arányban van a tavalyi akkor még éretlen anyagokból és most át fogom keverni az egészet. A meggyfáról most pont lejött pár gally azt fogom az aljára aprítani és arra rakom majd a keveréket. Évi 1-2 alkalommal szoktam csak átrakni, mert a tapasztalatom az, hogy ennyi elegendő.
Mit kezdenek a kész komposzttal?
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha tavasszal elkezdem a komposztálást, akkor késő őszre be is érik. Ilyenkor a kőműves barátomtól kölcsönkérem a rostáját és azzal szűröm át a humuszt. Nekem nagyon sok virágom van és az alá szoktam tenni a komposzt humuszt egy kis virágfölddel átkeverve, illetve a többi része az udvarra a cserjék, fák alá kerül.
Mik a gyakorlati tapasztalataik a komposzttal?