Soha nem látott mértékben emelkednek a tejtermékek árai egész Európában

 Tej, hús, gabona: a legfontosabb mezőgazdasági termények piacain egyaránt jelentős áremelkedések mennek végbe ezekben a hónapokban az Európai Unióban. Ez egyes ágazatokban akár a közösségi rendtartás megváltoztatását is előidézheti. Átalakulhatnak azonban a fogyasztási szokások is, ha a vásárlóknak mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk. Az áremelkedések oka a szárazság, az élénkülő kínai és indiai kereslet, a bioenergia-ipar fejlődése és a korábbi uniós túltermelé  lefaragása. A drágulási hullám Magyarországot sem kerüli el. Itthon a tejipari cégek öt-nyolc százalékos áremelésről tárgyalnak a kereskedőkkel, a húsipari vállalatok 30 százalékkal emelik átadási áraikat.



 Áruhiány. Soha nem látott mértékben drágulnak a tejtermékek az uniós piacokon, és ez lökést adhat az Európai Bizottság számára az agrárpolitika egy ideje húzódó megreformálásához. Németországban például a tejpor ára 61, a vajé pedig 82 (!) százalékkal emelkedett az elmúlt 12 hónapban, de a többi tagállamban is hasonló folyamatok figyelhetők meg. Az áremelkedés mögött az EU szűkkeblűnek bizonyult tejkvótarendszere mellett egyéb világpiaci folyamatok, így az ázsiai kereslet megugrása, illetve az ausztráliai szárazság miatti kínálatzsugorodás húzódik meg.

 Úgy tűnik, a bizottság által pár évvel ezelőtt vizionált „vajhegyek” elolvadtak, a „tejtavak” kiszáradtak: az EU területén jelenleg összesen 30 ezer tonna eladatlan vajtartalék található a korábbi 1,2 millió után, a tejporraktárak pedig – a kínai és indiai felvásárlásoknak tulajdoníthatóan – üresek. A hirtelen kialakult áruhiány láttán Mariann Fischer-Boel uniós agrárbiztos elérkezettnek látja az időt a túltermelés megelőzésére bevezetett és a 2003-as agrárreform által érintetlenül hagyott tejkvóták felemelésére.

 Az agrárbiztos ezzel az intézkedéssel is meg kívánja könnyíteni az uniós agrárminiszterek 2015-ben esedékes döntését a kvótarendszer eltörléséről. A tejkvóta megemelésével Fischer-Boel egyfelől valóban hozzájárulhat az egyre növekvő kereslet kielégítéséhez, másrészt viszont a tejtermelők közötti kvótakereskedelmi piacot okafogyottá teheti – mutat rá a Handelsblatt.

 Azonban az sem biztos, hogy a tejkvótarendszer lazítása önmagában elegendő lesz a termelés jelentős bővítéséhez. Az EU friss előrejelzése szerint ugyan rövid távon a kvóták emelkedését a termelés mérsékelt bővülése kíséri majd a 27 tagállamban, de középtávon fokozatos csökkenés várható, s ennek következtében Brüsszel 2014-re 148,2 millió tonnás uniós összkibocsátást valószínűsít. A tanulmány a tejhez hasonlóan a vajtermelésnél is zsugorodást prognosztizál, amely szerint ez utóbbi a tavalyi 2,1 millió tonna után 2014-re 2 millió alá süllyedne. Egyedül a sajt esetében lehet számítani bővülésre, amely 2014-ben várhatóan 10 százalékkal haladja majd meg a 2007-es 9 millió tonnás össztermelést. Ami a tejelő állatokat illeti, a bizottság itt sem számít expanzióra: a 2006-ban még 24,2 milliós uniós összállomány 22 millió körül alakul 2014-re a várakozások szerint.

 A túlkereslet miatti hirtelen áremelkedés fő haszonélvezői egyébként szemmel láthatólag nem a gazdák, hanem a kereskedők – ahogy arra több vezető politikus is figyelmeztetett. Így például Németországban az elmúlt hat hónapban a tej felvásárlási ára 26-ról csupán 30 eurócentre (75,6 forint) emelkedett.

 Hazánkban a tejipari vállalkozások jelenleg öt-nyolc százalékos áremelésről tárgyalnak a kereskedőkkel – közölte Besenyei Ferenc, a Tej Terméktanács elnökhelyettese, egyben a Pannontej Zrt. vezérigazgatója. Majd hozzátette: a társaságok a drágítási terveket több mint egy hónappal ezelőtt jelentették be kereskedelmi partnereiknek, de akkor még számolhattak azzal, hogy a hazai nyerstejárak tovább emelkednek. Ezért ma az valószínűsíthető, hogy az iparágnak októberben újabb árnövelést kell végrehajtania. Ennek mértéke a mostani előrejelzések szerint további öt százalék körüli lehet, de függhet a környező országok piaci áraitól és a hazai kereskedelmi láncok ellenállásától is.

 Besenyei Ferenc tájékoztatása szerint a hazai tejfelvásárlási árakra elsősorban a szlovén, az olasz és a holland kereslet hat. A külföldi vevők literenként 90 forintot is fizetnek a nyerstejért, szemben a 73-74 forintos itthoni átlagos átvételi árakkal. Ez utóbbiak egyébként több mint 12 százalékkal nőttek a múlt évihez képest, és a további áremelkedés sem kizárt. A tehéntartók a nagyobb felvásárlási árakkal mégsem lehetnek elégedettek, mivel a (tömeg)takarmányok is drasztikusan drágulnak. Ezért ágazati szakértők azt valószínűsítik, hogy őszre – az uniós kvótatámogatások és a növekvő átvételi árak ellenére – eltűnhet a tejtermelés jövedelmezősége