Összesen 193 esetben derült fény szabálytalanságokra az EU-s pénzügyi támogatások illetve a közösség saját bevételeinek menedzsmentje során Magyarországon 2006-ban – derül ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett jelentésből. A felderített esetek összértéke elérte a 13,7 millió eurót. Ez a szám a visegrádi országokkal összehasonlítva magas. Az Európai Bizottság minden évben közzéteszi jelentését a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről. (Ezen a területen a felelősség megoszlik a Bizottság és a tagállamok között.) A tagállamok által a Bizottsággal közölt, az EU bevételeire és a közösségi kiadások felhasználására vonatkozó összes szabálytalanság statisztikai elemzése kimutatja, hogy a mezőgazdaság, valamint a kohéziós és előcsatlakozási alapok esetében nőtt, míg a saját források és a strukturális alapok esetében csökkent a szabálytalanságok teljes száma.
Magyarországon a többi visegrádi országgal összehasonlítva sok szabálytalanságot tártak fel. Ez lehet rossz hír, ha azt mutatja, hogy nálunk viszonylag gyakrabban fordulnak elő ilyen jelenségek, mint például Csehországban. Lehet azonban jó hír is, ha arról van szó, hogy hatékonyabb a szabálytalanságok felderítése. Hogy melyik magyarázat mekkora szerepet játszik a magasabb magyar számok kialakulásában, annak megállapításához további vizsgálatokra lenne szükség.
Hazánkban 193 esetben derült fény szabálytalanságokra, ezek összértéke 13 millió 732 ezer eurót tett ki. Az esetek közel fele (93) a közösség saját bevételeivel volt kapcsolatos, ezek összértéke 7,4 millió euró volt. A fennmaradó száz esetből 91 a strukturális alapokat érintette (6,1 millió eurós „elkövetési” érték), 6 a kohéziós alapot (176 ezer euró), 3 pedig a közös agrárpolitikát (10 ezer euró). Utóbbi érték igen alacsonynak mondható, csak három tagállamban mutattak ki kevesebb szabálytalanságot a mezőgazdasági orientációs és garanciaalap terhére.
Míg tehát az agrárpénzek felhasználása körül viszonylag kevés szabálytalanság került napvilágra Magyarországon, addig a közösség saját forrásait és a strukturális alapok érintő visszásságok viszonylag gyakran bukkantak fel. Nem szabad elfelejtkezni azonban arról, hogy a statisztikákban szereplő szabálytalanságok nem feltétlenül jelentenek csalást. A csalás ugyanis szándékos visszaélést jelent, míg a szabálytalanságok a vé(le)tlenül elkövetett hibákat is tartalmazzák.
Uniós szinten összesítve 11 708 szabálytalanságot fedeztek fel, az ezekben érintett források összege eléri az 1 milliárd 143 millió eurót. A saját források területén a felderített és bejelentett csalási és szabálytalansági ügyek száma (a tízezer eurót meghaladó ügyek) 2005-höz képest 12%-kal csökkent, de a szabálytalanságok által érintett összeg 7%-kal (328 millió euróról 353 millió euróra) emelkedett. A szabálytalanságok által leginkább érintett áruk 2006-ban a tv-készülékek, dohányipari termékek, olajok és zsírok voltak, amelyek származási országa az esetek többségében Kína, az USA, Japán, Brazília és Dél-Korea.
A mezőgazdasági kiadások terén a bejelentett szabálytalanságok száma az előző évhez képest 3%-kal nőtt, viszont az általuk 2006-ban érintett, 87 millió eurós összeg 15%-os csökkenést mutat. A legtöbb bejelentett szabálytalanság a vidékfejlesztési és a szarvasmarha-ágazattal, illetve a zöldségekkel és gyümölcsökkel volt kapcsolatos. A csalások becsült hatása nagyjából állandó maradt. E három csoport együttesen a bejelentett szabálytalanságoknak csaknem 60%-át, a szabálytalanságok által érintett összegnek pedig majd 70%-át tette ki.
A 2006. folyamán a strukturális intézkedésekkel (köztük a Kohéziós Alappal) kapcsolatosan bejelentett szabálytalanságok száma 2006-ban az előző évihez képest 10%-kal csökkent, míg pénzügyi hatásuk 17%-kal, 703 millió euróra nőtt. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb szabálytalanság (mintegy 75%) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és az Európai Szociális Alappal volt kapcsolatos. A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent.
Az előcsatlakozási alapok esetében 13,6%-kal nőtt a szabálytalanságok száma. A szabálytalanságok feltételezett pénzügyi hatása a PHARE és a SAPARD esetében nőtt, míg az ISPA-t illetően csökkent (6,9 millió euróról 1,2 millióra 2006. folyamán). A bejelentett szabálytalanságok által érintett teljes összeg 26%-kal, 12,318 millióra csökkent (a 2005-ös 16,7 millióhoz képest). A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent.
A jelentés és mellékletei a következő honlapon találhatók: http://ec.europa.eu/anti_fraud/reports/index_en.html
