-
Egy hét múlva becsöngetnek
A 2024/25-ös tanév utolsó tanítási napja 2025. június 20. lesz. A végzős középiskolásoknak 2025. április harmincadikán ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2025. május harmincadikán kell utoljára iskolába menni.
2024.09.02. -
Kalauz nélküli vonatok
Szeptember 30-tól a Budapest és Székesfehérvár közötti vonalon közlekedő S36 és G43-as járatokat, valamint a Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokat is bevonják a kalauz nélküli rendszerbe.
2024.08.30. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12.
Sokat dolgoznak a magyarok - évente 1856 órát töltünk munkával
A kelet- közép- európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik. Az évi 1856 órás hazai átlag majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.
2007.07.25. 08:22 |
A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.
Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés az egyes európai országok között, bár az eltérő szabályozás miatt az adatok nem mindig vethetők össze egymással. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy – a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan – itt is a kelet–nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például a statisztikák szerint viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre.
A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felül végzett munkáért a havibérnek az adott időre eső részén túl pótlék is megilleti a dolgozót. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mértéke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár.
Éves munkaórák száma:
Észtország 1872
Magyarország 1856
Lengyelország 1840
Szlovákia 1752
Ausztria 1730
Csehország 1718
Nagy-Britannia 1696
Németország 1659
Franciaország 1568
Az EU25 átlaga 1744
Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés az egyes európai országok között, bár az eltérő szabályozás miatt az adatok nem mindig vethetők össze egymással. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy – a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan – itt is a kelet–nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például a statisztikák szerint viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre.
A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felül végzett munkáért a havibérnek az adott időre eső részén túl pótlék is megilleti a dolgozót. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mértéke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár.
Éves munkaórák száma:
Észtország 1872
Magyarország 1856
Lengyelország 1840
Szlovákia 1752
Ausztria 1730
Csehország 1718
Nagy-Britannia 1696
Németország 1659
Franciaország 1568
Az EU25 átlaga 1744