-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Szent Gellért ereklyét adományoz a Szent Mauríciusz Monostornak Fehérvár püspöke
![Szent Gellért ereklyét adományoz a Szent Mauríciusz Monostornak Fehérvár püspöke](/_upload/images/news/48720/a Bakonybél.jpg)
1015. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján Székesfehérváron találkozott először István király és Velencéből érkezett szerzetes, Gellért. A Napbaöltözött Asszonyról tartott ünnepi szentbeszéd oly nagy hatást gyakorolt az uralkodóra, hogy felkérte a szerzetest, legyen fia, Imre herceg nevelője. Imrét hét éven keresztül tanította, majd Bakonybélben élt remeteként. Ajtony legyőzése után István király rábízta a Csanádi Egyházmegye megszervezését. A király halálát követő trónviszályok idején bátran kiállt az igazságtalanságok ellen. 1046-ban szeptember 24-én, a mai Székesfehérvári Egyházmegye területén, a diósdi a Szent Szabina-templomban mondta utolsó szentmiséjét, melyben látomás jövendölte meg közeli vértanúságát. A pesti révhez közeledve Vata pogány lázadói lelökték a Kelenhegy szikláiról.
A bakonybéli bencés templom felújított oltára
Szent Gellért halála után holttestét ideiglenesen vértanúsága helyéhez közel temették el, majd a csanádi Boldogasszony Bencés Apátságban helyezték végső nyugalomra. Az ereklyék jelentős részét Nagy Lajos király Velencének ajándékozta. A csanádi templomban maradt ereklyék a Dózsa György-féle lázadás idején, 1514-ben szétszóródtak.
Spányi Antal, Székesfehérvár püspöke
A 19. század közepén magyar egyházi vezetők a szent ereklyéinek visszakerülését szorgalmazták. Giuseppe Luigi Trevisanato bíboros, velencei pátriárka 1865. július 19-én Szent Gellért ereklyéit adományozta Scitovszky János prímásnak és Simor János győri püspöknek. Öt évvel később, 1870. augusztus 6-án, Simor már, mint bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek keresztelési helyszínének, a székesfehérvár székesegyházának adományozta a szent jobb sípcsontjának felső darabját. Az adományozásról a Székesfehérvári Egyházmegye körlevelében is beszámoltak.
Halmos Ábel OSB, a Szent Mauríciusz Monostor perjele
Shvoy Lajos (1879–1968) megyés püspök az 1938-ban nyílt Egyházmegyei Múzeumban bemutatta az ereklyét. A II. világháború idején biztonsági okokból az ereklyét és tartóját elfalazták. Az ereklyetartót Spányi Antal, megyés püspök 2014-ben restauráltatta és újra bemutatta a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum kiállításán. A megyés püspök 2017. szeptember 24-én az ereklye jelenlétében celebrálta az egyházmegye pedagógusai számára a Szent Gellért-napi ünnepi szentmisét.
forrás: szfvar.katolikus.hu
a Monostor fényképét Krämer Balázs készítette