Ismert tény, hogy a koronavírus-járvány leginkább a 2019-ben sikerágazatként számon tartott, több százezer embernek munkát adó turizmus-vendéglátás ágazatot sújtotta. A Magyar Turisztikai Ügynökség által szervezett szakmai konzultáció célja, hogy a válság által teremtett új versenyhelyzetben informálja és közös gondolkodásra hívja a résztvevőket az újraalkotott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 legfontosabb elemeiről, az adatvezérelt turizmusirányítás lehetőségeiről és előnyeiről, illetve a Fejér megyét érintő fejlesztésekről – fogalmazta meg tájékoztatójában dr. Guller Zoltán, az Ügynökség vezérigazgatója.
A leghangsúlyosabb változásokról, a helyi fejlesztésekről és a tervekről közös sajtótájékoztatót tartott dr. Guller Zoltán vezérigazgató és a megye országgyűlési képviselői.
Az ágazat a GDP 13 %-át adta, és több tízezer vállalkozás dolgozik a területen. A számadatokat tekintve a vendéglátás növekedése az első negyedév után indult meg, jelenleg dinamikus fejlődés tapasztalható, a bevétel országosan magasabb, mint egy évvel korábban, illetve az induló állapothoz képest háromszoros a növekedés. Júniusban már 2,5 millió vendégéjszakát mértek, ami a tavalyihoz képest 62 %-os emelkedést jelent; Székesfehérváron kétszer annyi turista fordult meg, mint 2020-ban ilyenkor. Közel 250 ezerrel többen használják a SZÉP kártyát: június 30-án 198 milliárd forint állt rendelkezésre, 30 milliárd forinttal több, mint tavaly; ebből júniusban 40 milliárdos költés valósult meg.
A vidéki Magyarország a reneszánszát éli, a főváros pedig bajban van, fogalmazott a vezérigazgató. Most pénteken az országban 153.261 vendég, közülük 130 ezer belföldi turista – alapvetően a belföldi turizmus virágzik. Az elmúlt másfél év tapasztalataiból a következőket emelte ki: a dinamikus fejlődés törése még jobban rámutat a turizmus-vendéglátás megvalósult eredményeinek az értékére, a döntéseknek a rendelkezésre álló, kulcsfontosságú adatok alapján kell születniük, illetve a vidék mellett Budapest belföldi turizmusát is fejleszteni kell.
Turisztikai szakmai megbeszélés a Városházán
2020-ban Székesfehérvár a Budapest környéke térség második legtöbb, 148 ezerrel számoló vendégéjszakáját generáló település volt Visegrád után, a harmadik volt Gárdony, a negyedik Velence. Nagyon sok fiatal érkezik a városba, hangsúlyozta a vezérigazgató, a turisták majdnem 50 %-a 35-44 év közötti volt tavaly. Az attrakciók közül a Bory-vár a legnépszerűbb, az ide érkezők 26 %-a megy el megnézni, népszerű továbbá a Belváros, illetve a Rózsaliget és környéke. A látogatások között magas az üzleti célú és a sportrendezvényeket látogatók aránya. A városban a vendéglátás forgalma májusban az áprilishoz képest majdnem 50 %-kal nőtt, és a bevétel meghaladta az 1,6 milliárd forintot.
A Kisfaludy Program Fejér megyei fejlesztéseiről elmondta, hogy összesen 336 projekt valósult meg állami támogatással, csaknem 20 milliárd forint értékben: 13 panziót és 231 magánszállást fejlesztettek, 381 szoba újult meg, és 83 új szoba létesült. 9 strand kapott csaknem 400 millió forint támogatást. Ezen kívül 10 uniós projekt is zajlik a megyében, nagy részük ebben az évben lezárul.
„Nagyon bízom benne, hogy a következő évben a turizmus-vendéglátás helyreáll, ezzel kapcsolatban kérjük a turisztikai résztvevők gondolatait, ötleteit, hogy mit tud tenni a Kormány a gyorsabb talpra állás érdekében. Továbbra is az a célunk, hogy 2030-ig a turizmus-vendéglátás érje el, hogy 20 millió vendég legyen az országban, és 50 millió vendégéjszakát töltsenek el nálunk: legyen Magyarország újra Közép-Európa vezető turisztikai térsége, a turizmus pedig legyen a gazdaság húzóágazata.” – zárta gondolatait dr. Guller Zoltán vezérigazgató.
A megyében zajló fejlesztésekről az országgyűlési képviselők tájékoztattak. Vargha Tamás elmondta, hogy Székesfehérvárra összesen 228 millió forint támogatás érkezett a turizmus fejlesztésére az elmúlt két esztendőben. „Sikeres turizmus nincs, és nem létezik elegendő számú és megfelelő minőségű szálláshely nélkül. A Kisfaludy Program keretében 12 székesfehérvári panzió és magánszálláshely részesült támogatásban, mintegy 170 millió forint értékben.” – mondott köszönetet a képviselő az Ügynökségnek és a vállalkozóknak, akik éltek a pályázati lehetőséggel. Vargha Tamás az örömét fejezte ki a városra vonatkozó számadatokkal kapcsolatban, a fejlesztések közül pedig kiemelte a Koronás Park, a megújult Csónakázó-tó lehetőségeit, valamint a folyamatban lévő Szent István Király Múzeum Rendház épületének, illetve a volt Köztársaság mozinak a felújítását – ami a Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontjaként nyílik meg 2023-ban. A város gazdag programkínálattal készül az augusztusi, Szent Istvánhoz kapcsolódó ünnepkörre, amelyre szeretettel várják a látogatókat, tette hozzá.
Törő Gábor országgyűlési képviselő a jövőben is folytatódó kastélyprogram fontosságát emelte ki: „Jelenleg komoly fejlesztés zajlik Bodajkon: a kastély a felújítással része lesz a vadászati kiállítás rendezvénysorozatának. Móron is található három kastély, abból egyet felújítottunk. Illetve ne felejtsük el, hogy Fejér megye egyetlen középkori vára Csókakőn található: a felújítás első üteme lezajlott, vélhetően a kastély- és várprogram következő ütemében szerepelni fog a folytatása, ami kiemelt turisztikai fejlesztése lehet a megyének.” Szólt még az iszkaszentgyörgyi és a fehérvárcsurgói kastélyokról, továbbá az augusztus 1-jén átadásra kerülő nádasdladányi kastélyról. TOP forrásból megépített kerékpárúttal kötötték össze Mórt és Bodajkot, ami a tervek szerint a Bodajk-Fehérvárcsurgó szakasszal folytatódik, és elkészült a Mórt és Csókakőt összekötő szakasz. A cél 13 település összekötése, ami a turizmus számára új lehetőségeket jelent. A felújított kastélyokat pedig élettel szeretnék megtölteni, gazdag programkínálattal, zárta gondolatait.
Fejér megye 5-ös számú körzete nem feltétlenül a turisztikájáról, hanem a mezőgazdaság, az élelmezés tekintetében ismert, kezdte tájékoztatóját Varga Gábor országgyűlési képviselő. Potenciálisan azonban jó turisztikai lehetőségeket tartogat a térség: „Ökoturisztikailag jól megfogható terület. Mi ebbe az irányba indultunk el. Számtalan olyan ökoturisztikai vállalkozás van, amely a horgász-, illetve a vadászturizmust támogatja – elég, ha a soponyai ökucentrumra vagy a rétszilasi halastavakra gondolunk.” – fogalmazott, és a 700 ezerre emelkedett horgászok számára hívta fel a figyelmet. Nemsokára befejeződik a dégi kastély rehabilitációja, mondta el, majd Gorsiummal kapcsolatban az erődítmény teljes feltárásának a turisztikai lehetőségéről szólt.
A nap szakmai konzultációval folytatódott a Városháza Dísztermében. Róth Péter alpolgármester köszöntőjében egy tizenöt évvel ezelőtti reggeli rádióműsort idézett fel, amelyben a megyéről a következő hangzott el: ’az a negyven unalmas perc, ami Budapestet köti össze a Balatonnal’. Az alpolgármester azt mondta, hogy ugyan ez annakidején sem volt igaz, de azóta sokan dolgoztak azon, hogy még kevésbé legyen az. „Fejér megye kicsit az ország maga: van Dunánk, van tavunk, van hegyünk, van alföldünk – lehet vadászni, lehet horgászni, lehet kirándulni, és fontos kulturális programokon lehet részt venni. A megyeszékhely pedig nemcsak Fejér megye fővárosa, de a magyar államiság origója is.” – fogalmazott az alpolgármester, és a fejlődést szolgáló jó munkát kívánt a résztvevőknek.
A konzultáción az NTS 2030 - Turizmus 2.0, illetve a Kisfaludy Programról, az adatvezérelt turizmusirányításról és a marketing aktivitásokról adtak elő a cégcsoport társaságainak a vezetői: Juhász Szabolcs, Horváth Péter, Czelleng Ádám és Juhász Ágnes. A szakmai szimpózium második részében Váczi Gergő moderátor dr. Guller Zoltánnal beszélgetett a turizmust érintő aktuális kérdésekről, a résztvevők felvetései alapján.
