-
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva
Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.
2011.07.01. -
Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó
Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.
2010.08.30. -
Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből
Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság.
2010.06.22. -
Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen
Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.
2010.04.09.
Szegénységi küszöb alatt az EU-ban...
2001-es adatok szerint az Unió lakosságának 15 százaléka élt a szegénységi küszöb körül, vagyis hazájuk átlagos jövedelmi szintjének 60 százaléka alatt. A legkevesebb "szegény" Svédországban, a legtöbb pedig Írországban élt.
2001-es adatok szerint az Unió lakosságának 15 százaléka élt a szegénységi küszöb körül, vagyis hazájuk átlagos jövedelmi szintjének 60 százaléka alatt. A legkevesebb "szegény" Svédországban, a legtöbb pedig Írországban élt.
Már a definicióból is kiderül, hogy az így jellemzett szegénység nem abszolút, inkább relatív koncepció. Az összehasonlítás inkább arról árulkodik, hogy az egyes tagállamokban mennyire egyenlő a vagyon eloszlása, mekkora a társadalmi egyenlőség.
Az Eurostat adatai megerősítik a sztereotípiákat: a legnagyobb egyenlőség a németalföldi és skandináv államokat jellemzi. Svédországban mindössze a lakosság 9 százaléka élt a 60 százalékos szegénységi küszöb körül, Dániában 10, Hollandiában és Finnországban 11, Luxemburgban pedig 12.
A 15 százalékos EU-átlag fölé került Írország 21 százalékkal, a négy déli állam 19-20 százalékkal és Nagy-Britannia 17 százalékkal. Ez az összeállítás még nem tartalmazza a tíz új tagállamot.