-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Székely kapu a magyar világra - péntek esti könyvbemutató a Vörösmarty Mihály Könyvtárban
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
2017.01.26. 08:14 |
"Székely kapu a magyar világra" címmel jelent meg Borbély Zsolt Attila új könyve. A szerzővel január 27-én pénteken este hattól a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban beszélget Fazakas Attila, a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Szakbizottságának tagja, a szorvany.info hírportál főszerkesztője és Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke.
Borbély Zsolt Attila közéleti, közírói pályafutásának több mint huszonöt esztendeje a magyarság megmaradása áll a fókuszpontjában. Egyike azon keveseknek, akik a két világháború győzteseinek könyörtelensége által rájuk mért határon túli sors kényszerű periférikus látószögéből is képesek áttekinteni az egész kárpát-medencei valóságot. Számára a nemzeti kisebbségi jogokért folytatott küzdelem mindig magától értetődően fonódik össze az össznemzeti sorskérdésekkel.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.
Bánsági magyarként természetesen leginkább az erdélyi nemzetrész múltja, jelene és jövője foglalkoztatja. Írásainak egyik fontos erénye,hogy a közösség érdekeit aprópénzre váltó vezetők árulásaival szemben nem a sokak által választott - és sokkal kényelmesebb - szemérmes hallgatás, hanem a kíméletlen szembenézés útját választja. Cikkeiből, tanulmányaiból a autonómiaküzdelem két és fél évtizedének felemelő és erőt adó krónikája, ugyanakkor az erdélyi magyar politikai és értelmiségi elit "bukarestizálódásának" szomorú és tanulságos kordokumentuma rajzolódik ki.