-
Nyolc nemzetiségi önkormányzat kezdte meg a munkát
Az új ciklusban összesen nyolc nemzetiségi önkormányzat képviselői kezdték meg munkájukat. A székesfehérvári kisközösségeket segítő testületek elnökeivel szerdán délután találkozott dr. Cser-Palkovics András.
2024.11.20. -
Lakossági fórum Öreghegyen
A közlekedés volt az egyik legfontosabb téma az Öreghegyi lakossági fórumon, ahova szerdán kora este Östör Annamária a 12. számú választókörzet önkormányzati képviselője várta a városrészben élőket. Szó volt arról, hogy várhatóan a jövő évi városi költségvetés tartalmazza majd a Nagyszombati felújításának első ütemét, a Pozsonyi út teljes felújítására pedig 2025 március végéig nyújtja be pályázatát Fehérvár.
2024.11.20. -
Modern eszközöket kaptak
A Soponyai Iskoláért Alapítvány és a Kodolányi János Egyetem együttműködésében a Magyar Falu Program támogatásával modern élménypedagógiai eszközökkel gazdagította a Zichy János Általános Iskola felszereltségét.
2024.11.22. -
Előadás a genetikai módosításokról
A genetikai módosításokról és a GMO-król hallhattak előadást az érdeklődők a Mathias Corvinus Collegium Székesfehérvári Képzési Központjában. Az előadó ezúttal Toldi Ottó, az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója volt.
2024.11.22.
Székesfehérvár szerepe megkerülhetetlen a Magyar Honvédség életében
A Magyar Honvédség modernizációjáról, a haderőreform alakulásáról és a magyar katonák harci hatékonyságának növeléséről is szólt a vezérkari főnök csütörtöki székesfehérvári látogatásán. Székesfehérváron folyamatosan aktív katonai élet zajlik immár többszáz éve. Erre az alapra büszkén és méltán építhetünk – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz. „A város szerepe megkerülhetetlen a Magyar Honvédség életében, nemcsak azért, mert itt vannak a nemzeti szervezeteink: a Szárazföldi Parancsnokság és az Összhaderőnemi Műveleti Központ, hanem azért is, mert olyan NATO szervezetek szolgálnak itt, amelyek a kollektív védelem égisze alatt biztosítják Magyarország számára azt a biztonságot, amelyet a Magyar Honvédséggel közösen katonai szempontból garantálni tudunk.”
A 2017-ben indult haderőfejlesztésről szólva elmondta, folyamatosan újul meg a haditechnika, a XXI. századi elvárásoknak megfelelően. A magyar katonák mindent megtesznek a gyakorlótéren és a műveleti területen, hogy teljes képességgel rendelkezzenek, ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése is része az átfogó programnak, hogy ne csak a technológia és a katonák képzettsége legyen XXI. századi, hanem az infrastruktúra is – tette hozzá. „A szemléletmódváltáshoz egy teljesen más kultúrával és képességekkel rendelkező, fiatal állományra van szükség. A középiskolai képzésben és a felsőoktatásban az itt működő hadiipari cégek is keresik a lehetőséget, hogyan tudnak technikusokat és mérnököket képezni, majd alkalmazni saját területükön.” Példaként említette a drónpilóta képzés kapcsán az oktatásban és fejlesztésben együttműködő Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kart és a helyszínt adó börgöndi repülőteret. Emellett februárban elindult egy országos toborzókampány, amelynek keretében az alapkiképzés mellett a honvédség nyújtotta karrierlehetőségről is tájékoztatást kapnak azok az érdeklődők, akik magukra öltenék a mundért – hangzott el.
A legfiatalabb korosztályt, a fiatalokat könnyen megszólítják. Ez számokban is jól mérhető, hiszen évekkel ezelőtt 300 fő volt a kadétok száma, mára ez már több mint 7000. Közülük nem mindenki választja hivatásának a katonai pályát, de megtanulják mi a hazaszeretet, a fegyelem, a pontosság, a csoportban dolgozás. Ezek az alapelvek olyan értékeket képviselnek, amelyeket életük végéig kamatoztatni tudnak. A kadétképzés harmadik szintjén, azaz a honvéd középiskolát végzők közül 40 százalék lép be a katonaság kötelékébe. Hozzátette: „A felnőtt korosztályt is folyamatosan megpróbáljuk elérni, mert – a saját tapasztalaton alapúló meggyőződésem szerint is – jó ma magyar katonának lenni. Egy olyan családhoz csatlakozik az, aki vállalja az „angyalbőr” felvételét, ahol igenis figyelnek egymásra, gondoskodnak egymásról. Ahol XXI. századi technológiával találkozik, mert a levetett haditechnikai eszközök helyét a legmodernebbek veszik át. Aki kalandot keres, folyamatos sikerélményre vágyik, az a Magyra Honvédségben megtalálja a helyét.”
Dr. Cser-Palkovics András polgármester elmondta, a katonaváros szerep egy nagyon komplex együttműködést jelent Székesfehérvár és a Magyar Honvédség között. Az itt állomásozó alakulatok igényeit szolgálja az infrastruktúra-fejlesztés, kezdve az óvodáktól az általános és középiskolákon át, igény szerint az egyetemi képzésekig. Az angol kétnyelvű képzések mellett igény van a nemzetközi iskolára is. Ez nyilván a NATO alakulatokban szolgáló katonák, valamint a gazdasági és sportszektorban dolgozó külföldi szakemberek családjai miatt is fontos. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, jelenleg az iskolai egyeztetések zajlanak.
Az ipar is csatlakozik azokhoz a modern technológiai eszközökhöz, amelyek jellemzik a haditechnikát. A város azzal segíti az oktatási tevékenységet, hogy a Sörház téri kollégiumot átadta az államnak, hogy a honvédség használja. Ez része annak az infrastruktúra-fejlesztésnek, ami érinti ezt az épületet, valamint a laktanya épületeinek felújítását, új épületek felépítését. Bízom benne, hogy a város segíteni tud a Helyőrségi Klub épületének felújításában is, hiszen arra nagy szükség lenne mind a katonák, mind a civilek közösségének. A legfontosabb területnek azonban én az emberek közötti együttműködést tartom, hogy jó legyen a kapcsolat. Ehhez kell a bizalom a támogató civilek és a biztonságot jelentő katonák között – emelte ki Székesfehérvár polgármestere.
A sajtóbeszélgetésen részt vett Lőrincz Gábor dandártábornok, a székesfehérvári székhelyű MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka is.