Szélessávon terjed az internet az új EU országokban

 A jelenlegi alacsony szélessávú lefedettség ellenére a májusban csatlakozott tíz új EU ország a nagysebességű internet használat gyors növekedése előtt áll, amit a helyi politika támogatása, a piaci verseny és a középosztály megerősödése segít. 

2004.09.07. 10:03 |

 A jelenlegi alacsony szélessávú lefedettség ellenére a májusban csatlakozott tíz új EU ország a nagysebességű internet használat gyors növekedése előtt áll, amit a helyi politika támogatása, a piaci verseny és a középosztály megerősödése segít. 

 A 10 új ország háztartásainak átlagos szélessávú lefedettsége 1,9 százalék volt 2003 végén, míg a 15 régi tagállamban ez az átlag 12 százalék volt a Yankee Group jelentése szerint. Az elemző cég azt jósolja, hogy az új tagok öt éven belül utolérhetik, sőt le is hagyhatják szomszédaikat. Bár az új tagok földrajzi helyzete eltérő, és technológiai fejlettségük is különbözik, egyvalami közös bennük: a felzárkózási törekvés.

 Az unióba lépve az EU távközlési szabályit kell követniük, pl. a helyi hurok megnyitásával. A verseny kiegyenlítésével, és a technológiai fejlesztésre szánt EU pénzekkel az új országok be tudják hozni a szélessávú hozzáférés terén lévő elmaradásukat. Különösen jó a fejlettebb országok helyzete, Csehország, Lengyelország és Magyarország lefedettsége tavaly év végén már 2 százalék volt, ami 2008-ra 17 százalékra nőhet, a kábelhálózat terjedésének és a DSL szolgáltatások ára csökkenésének köszönhetően. Ez a három ország adja az új országok telefonvonalainak 90 százalékát (egyedül Lengyelország 50 százalékot).

 A többi országnak nehezebb a dolga. Szlovákiában pl. csak mostanában jelent meg a szélessávú szolgáltatás, Lettországban, Litvániában, Máltáén és Cipruson átlagos ugyan a lefedettség, de kevesebb lehetőséget kínálnak a külső szolgáltatóknak.
A szélessávú hozzáférés tömegessé válása azonban hosszú időt vesz igénybe, hacsak nem teszik elérhetővé a kis jövedelmű rétegek számára a PC vásárlást/frissítést, és nem vezetnek be olyan szolgáltatásokat, ahol az igénybevétel mértéke után kell fizetni.
 

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.