-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12. -
1100 éve Európában
Székesfehérváron indul az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat: augusztus 10. és 16. között 14 programmal várják az érdeklődőket a kultúrstratégiai intézmények a Székesfehérvári Királyi Napok kísérőrendezvényeként.
2024.08.06. -
Folytatódik a nyári ellenőrzés
Folytatódik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiemelt, nyári ellenőrzése; az eddigi vizsgálatok számos szabálytalanságot tártak fel. A szabályszegők most még többet kockáztatnak. Augusztus 1-jétől ugyanis duplázódott a mulasztási bírság, így akár kétmillió forintos szankcióval is számolhat például az, aki be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy elmulasztja a nyugtaadást.
2024.08.04.
Szellemi kulturális örökség lehet a mohai tikverőzés
A bólyi Emmausz-járás, a mendei pünkösdi templomdíszítés és a mohai tikverőzés felvételét is javasolja a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága. A testület keddi ülésén döntött úgy, hogy a három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot teszi: azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
2011.07.13. 09:19 |
A bólyi Emmausz-járás, a mendei pünkösdi templomdíszítés és a mohai tikverőzés felvételét is javasolja a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti Bizottsága. A testület keddi ülésén döntött úgy, hogy a három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot teszi: azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.
A nemzeti jegyzékre javasolt örökségelemek az Emmausz Bólyban (húsvéthétfői népszokás), a pünkösdi templomdíszítés Mendén (tavaszköszöntő egyházi szokás), és a tikverőzés Mohán (maszkos, alakoskodó, farsangi szokás).
A felterjesztésekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza meg a végső döntést, a bizottság javaslatát figyelembe véve. Amennyiben a három népszokás bekerül a nemzeti jegyzékbe, immár tizenegy örökségi elem szerepelhet a listán. Az első nyolc elemet - a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) - 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós.
Az UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja többek között az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, valamint az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.
A magyar Országgyűlés 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így Magyarország harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.