Szép hagyománnyá vált már az Öreghegyen az adománygyűjtés és nagyon számítunk arra, hogy idén is sok adomány gyűlik össze a rászorulóknak - mondta Östör Annamária. „Minden évben kétszer szervezünk adománygyűjtést az Öreghegyen és az a tapasztalatunk, hogy a városrészben élőkön kívül a város más részeiben élők is várják az akciót. Az öröm az adományozók, segítők arcán is látszik és arra bíztatok mindenkit, hogy szerezze meg magának ezt a fajta örömöt és öltöztesse a lelkét ünneplőbe advent előtt.”
Az adománygyűjtésen összegyűlt javakat a Szegényeket Támogató Alapítvány osztja szét a rászorulók között.
A SZETA heti rendszerességgel 3-400 családnak biztosítanak adományokat és a most összegyűlt adományokat adventkor osztják majd szét a rászorulók között.
A Szent Erzsébet adománygyűjtésre Östör Annamária önkormányzati képviselő, Kiss Dorottya, A Szabadművelődés Háza igazgatója és Szontaghné Kovács Erika, a Szegényeket Támogató Alapítvány irodavezetője közösen hívta fel a figyelmet.
Árpád-házi Szent Erzsébet névnapjához kapcsolódóan a felajánlásokat november 6 és 17 között várják az Öreghegyi Közösségi Ház nyitva tartási idejében, hétfőtől péntekig 8.00 - 20.00 között várják az adományokat, amiket a Szegényeket Támogató Alapítvány önkéntesei juttatnak el a családoknak. A 303-366-os telefonszámon előre egyeztetett időpontban, hétvégén is várják a felajánlásokat.
Árpád-házi Szent Erzsébet császári koronája
II. András magyar király és merániai Gertrúd királyné lányát 1211-ben jegyezte el a türingiai őrgróf fia Hermann, amikor Erzsébet még mindössze négy éves volt. Wartburg várában hat évesen tudta meg, hogy édesanyját megtámadták és megölték a pilisi erdőben, majd kilenc éves volt, mikor jegyese Hermann is meghalt. Ezután Hermann öccsével Lajossal jegyezték el Erzsébetet, aki IV Lajos néven lett Türingia őrgrőfja és Szászország választófejedelme.
Erzsébet mindössze 14 éves volt, amikor összeházasodtak és a források szerint őszintén szerették egymást.
A legismertebb nevéhez fűződő csoda, talán az, amikor Erzsébet szokása szerint egy kosárnyi kenyeret vitt a szegényeknek és találkozott apósával, aki pazarlásnak tartotta az adakozást. Amikor Erzsébet megmutatta neki a kosarat, a kenyér rózsává változott. Ennél azonban sokkal megindítóbb az a történet, amikor 1225-ben Türingiában éhínség tört ki. Erzsébet, aki férje helyett kormányzott megszánta a sok éhezőt és a vár alatt kórházat építtetett, ahol naponta száz rászorulóról gondoskodtak, de kinyittatta Wartburg várának raktárait, kamráit és maga is osztotta a kenyeret. Udvara felháborodottan fordult a hazatérő Lajoshoz, mire az őrgrőf e szavakkal vette védelmébe feleségét: „Hagyjátok csak, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!”
Mikor Lajos fiatalon meghalt, Erzsébetnek üres, rideg és idegen lett Wartburg vára. Apja, II. András hívására nem jött haza Magyarországra és II. Frigyes császár házassági ajánlatát is visszautasította. 1231 november 17-én, halálának napján magyarul énekelt, mindössze 24 éves volt. 1236-ban II. Frigyes császár jelenlétében kiemelték földi maradványait. Koponyáját a császár egy drágakövekkel díszített kehelybe tetette, majd ráhelyezte saját császári koronáját, miközben ezt mondta: „Ha nem tudtalak császárnévá koronázni a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, te, aki Isten országában már királynő vagy!”
A felbecsülhetetlen értékű ereklyetartó a 17. században Stokholmba került és az ottani történeti múzeum 31 millió darabos gyűjteményében található jelenleg is, mint az I. leltári számú tárgy. Ez az egyetlen Árpád-házi Szent Erzsébethez közvetlenül kötődő megmaradt tárgyi emlék.
(Forrás: Bánó Attila, 55 meghökkentő eset a magyar történelemből)
