-
Fehérvár Szalon 2024.
A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében nyílt meg pénteken a Fehérvár Szalon 2024 – képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítás. Az eseményen három alkotó - Bauer István, Mounier Noémi Klára és Ujházi Péter – pályamunkáit díjazta a zsűri.
2024.09.13. -
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Szent István Király Bazilikájának utóélete - bemutatták a Középkori Romkert történetéről szóló kötetet
A Csók István Képtárban mutatták be pénteken a Szent István Király Bazilikájának utóélete - a Középkori Romkert 1938-tól napjainkig című tanulmánykötetet. A kiadvány számos új, eddig publikálatlan fényképet és sok új szakmai eredményt közöl, új megközelítésben. A szerzők különböző szakterületeket képviselnek: Gärtner Petra, Bubryák Orsolya, Rácz Piroska, Mentényi Klára, Demeter Zsófia és Biczó Piroska olvasatában kerülhetünk közelebb a Romkert történetéhez.
2016.12.02. 17:03 |
A Csók István Képtárban mutatták be pénteken a Szent István Király Bazilikájának utóélete - a Középkori Romkert 1938-tól napjainkig című tanulmánykötetet. A kiadvány számos új, eddig publikálatlan fényképet és sok új szakmai eredményt közöl, új megközelítésben. A szerzők különböző szakterületeket képviselnek: Gärtner Petra, Bubryák Orsolya, Rácz Piroska, Mentényi Klára, Demeter Zsófia és Biczó Piroska olvasatában kerülhetünk közelebb a Romkert történetéhez.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a budapesti Szent István Bazilika támogatásával készült el az a Középkori Romkert történetét bemutató kötet, mely a Szent István Király Bazilikájának utóélete címet viseli. A szerkesztője a Szent István Király Múzeum művészettörténésze, Gärtner Petra, de az egyes fejezetek szerzői között ott van Bubryák Orsolya, Rácz Piroska, Mentényi Klára, Demeter Zsófia és Biczó Piroska is. A képekkel illusztrált és sok új szakmai eredményt közlő 104 oldalas kiadvány – mely a székesfehérvári Szűz Mária-prépostság pusztulását követő romterület 20. századi megnyitásáról szól – hozzájárul a székesfehérvári emblematikus helyszín jelenkori és közelmúltbeli történetének árnyaltabb megismeréséhez. A tanulmánykötetben több, eddig publikálatlan fénykép is megtalálható.
A kötet bemutatására ma délután került sor a Csók István Képtárban, ahol a kiadvány több szerzője is jelen volt. A résztvevőket Molnár Tamás ifjúsági és civil tanácsnok köszöntötte, aki a Romkertről, mint a város egyik emblematikus szimbólumáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a város jelképeként számon tartott helyekkel és jelképekkel való foglalkozás nagyon fontos. Elmondta, hogy azokból a dicsőséges korszakokból – mely ezekhez a jelképekhez kapcsolódnak – jó meríteni a mindennapokban, tekintve, hogy a 21. században élők számára is sok pozitív hozadékkal bírhatnak. Ahhoz pedig, hogy a székesfehérvári lokálpatriotizmust meg tudjuk erősíteni, fontos, hogy legyenek összekapcsoló jelképeink, programjaink és témáink. Végül hozzátette: akik ezt a kötetet majd forgatják, közelebb fognak kerülni Székesfehérvárhoz, és büszkék lesznek a városra.
A kiadványt Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója mutatta be a jelenlévőknek, aki azt szokatlan kötetként aposztrofálta, tekintettel arra, hogy a megszokottakkal ellentétben ez nem a koronázó templomról szól, és annak történetéről, hanem a története utáni történetéről. Arról az időszakról, amikor az 1601-es robbantást követően a templom megsérül, majd köveit széthordják, végül elbontják, s helyén püspöki palota létesül, és az ásatásoknak köszönhetően létrejön a feltárt maradványokat bemutató Romkert. A kötet innentől – az 1930-as évektől – kezdődik, bár a szerzők a tanulmányaik során visszatérnek és foglalkoznak a Bazilika klasszikus történetével is. Elmondta, hogy a kiadványban nagyon sok adat és információ szerepel. A képanyaga gyönyörű, és a több mint száz kép között, korabeli archív felvételek is vannak. Az igazgató részletesen beszámolt a kötetben szereplő hat tanulmány tartalmáról, köztük a romokból Romkertté váló emlékhelyről, a Szent István-szarkofág történetéről, Szent István király ereklyéiről, a kőfaragványok történetéről, a Romkert 1938-as nagy napjairól, valamint a Romkert arculatváltásairól is. A rendezvényt kötetlen beszélgetés zárta.