-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Szent Miklós püspök ünnepe, Mikulás napja
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg szent Miklós püspökről - ez a Mikulás-ünnepnap. Világszerte ünneplik Szent Miklóst, ő a gyermekek legkedveltebb szentje. Nyugaton a X. század óta tartják ezt a napot. A keleti egyházak máig egyik legtiszteltebb szentje. Szent Miklós püspök a nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke lett.
Szent Miklós püspök a IV. században élt a mai Törökország területén, a kis-ázsiai Müra városában. Gazdag kereskedő szülők egyetlen gyermekeként született 270 körül Patarra vagy Lükia településen, Kis-Ázsia dél-nyugati csücskében. Jótéteményeinek se szeri, se száma. Egészen fiatal volt még, amikor titokban megajándékozott pénzzel egy édesapát, hogy három leányát férjhez tudja adni, azaz hozományt vehessen, ami akkor alapvető feltétel volt - ezzel megakadályozta, hogy a lányok örömlányokként tartsák fönn magukat és családjukat. Égi jelre választották Müra püspökévé.
Tisztelete a VI. századtól Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt. A bizánci birodalomban már nagyon korán tisztelték. A IX. század előtt már Oroszország védelmezője lett a tatárok ellen és minden más ellenséggel szemben. Nyugat-Európának is az egyik legnépszerűbb szentje lett, a házasság és az anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja.
Ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése. Hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A tizennégy segítő szent közé sorolták a középkor óta. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa A legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsítottak iránta. Az ortodox egyház ma is kiváltképpen tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a "nyikolitsza" ige azt jelenti: leissza magát. Szent Miklós "ökumenikus" szent is, amennyiben segített az akkor negatívan kezelt zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.
A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz népszokásként is. A Miklós név cseh és szlovák nyelven Mikulás. Magyarországon is nagy volt Szent Miklós tisztelete, amelyet a bizánci kapcsolatok alapozták meg Szent István király idején. Mintegy hatvan községet neveztek el róla, például: Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós.
A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja. Személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi kedves ajándékozás szokása. A Mikulás a néphit ajándékozó lénye, a gyermekfolklór alakja, aki kisgyermekek hite szerint évente Miklós napján megjelenik, ajándékokat és/vagy virgácsot hoz.
A Mikuláshoz később hozzákapcsoltak fenyegető külsejű "kísérőket", krampuszokat. A krampuszoknak tulajdonképpen semmi közük sincs Szent Miklós ünnepéhez. Szakértők szerint Szent Miklóst úgy hiteles bemutatni, mint olyan szentet, aki ajándékoz, de nem fenyeget. Egy brit pszichológusnő aktuális megállapítása szerint a Mikulásban való hit jót tesz a gyerekek morális fejlődésének, a jó és a rossz közötti különbségtételre neveli őket. Az ajándékozás szokása városi értelmiségi hatásra terjedt el Magyarországon, falun csak a XX. században. A szokás valószínűleg osztrák. Korábban is voltak a magyar parasztságnál Miklós-napi alakoskodások.
Már életében Noel Baba-nak (Ajándék Apa) nevezték a püspököt. Legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően a jótevő szent neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Santa Claus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó, vagy Fagy apó. A Santa Claus alakja holland közvetítéssel formálódott Amerikában a XVII. században. Szovjet hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában a Télapó elnevezés. A Szovjetunióban Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozta a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján.