-
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12. -
Vége az érettséginek
Július 3-án dőlhetnek hátra végleg az érettségizők, hiszen a 2023/24-es tanév rendje szerint ekkor érnek véget hivatalosan is a szóbeli érettségik. Július 24-én kiderül, kik jutottak be idén az egyetemek szeptemberben induló képzéseire.
2024.07.03. -
Szájkosárral és pórázzal Balatonra
Változott szerdától a kutyák szállítását érintő szabályozás a vonatokon: már zárt doboz nélkül, csupán szájkosár és póráz használatával is lehet velük utazni a balatoni InterCity és expresszjáratokon - közölte a MÁV Zrt. a vasúttársaság honlapján.
2024.06.26.
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe
![A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe](/_upload/images/news/47961/a korona-01.jpg)
További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.
A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.
A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.
A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.
Felhasznált irodalom:
Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)
fényképek: múlt kor történelmi magazin