-
A Magyar Jelnyelv Napja
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt november 9-én fogadták el. E törvény megszületésének jelentőségét elismerve, e nap emlékére november 9. a magyar jelnyelv napja 2017 óta, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének kezdeményezése nyomán.
2024.11.09. -
Nemzeti gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 68. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. November 4-én, hétfőn 18.30-kor néma mécsesgyújtás és megemlékezés lesz az Országalmánál. A Nemzeti Gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik Székesfehérvár.
2024.11.04. -
Mindenkit érint
A halál emberi mivoltunkkal járó, megkerülhetetlen valóság, amelyet mégis rengeteg tabu övez napjainkban is. A halál nem tabu beszéljünk róla! címmel idén is országos kampányt indított öt országos temetkezési szervezet halottak napja és mindenszentek alkalmából.
2024.11.01. -
Vigyázzunk a sünökre!
Óvatosan bolygassuk az avart és a lombhalmazokat, a téli álmukra készülő sünök előszeretettel bújnak meg bennük – figyelmeztet Sóstó Vadvédelmi Központ és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
2024.10.29.
Szeptember 1-jén lép hatályba a magyartermék-rendelet
Szeptember 1-jén lép hatályba az a rendelet, amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült.
2012.08.24. 08:01 |
Szeptember 1-jén lép hatályba az a rendelet, amely többek között szabályozza, hogy milyen feltételek mellett tüntethető fel az élelmiszerek csomagolásán a „magyar termék”, a „hazai termék” és a „hazai feldolgozású termék” jelölés. A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült.
Kritérium, hogy a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. Hazai feldolgozású termékek körébe tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek is.
A Vidékfejlesztési Minisztérium az EU-s szabályoknak megfelelően még a múlt év végén küldte ki notifikációs eljárásra Brüsszelbe a magyartermék-rendelet tervezetét. Az unió a dokumentum több pontját kifogásolta, de a kormány úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, ezért megjelent a szabályozás a magyar piacon. Azon élelmiszerek, amelyek csomagolásán a rendelet előírásainak nem megfelelő állítást helyeznek el, a hatálybalépést követő egy évig még forgalomba hozhatók, és forgalomban tarthatók minőségmegőrzési idejük végéig.
A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete szerint a tudatos fogyasztói döntést segíti elő a "magyar termék" rendelet, mert elősegíti, hogy a fogyasztóknak megfelelő információik legyenek, és ezek birtokában hozhassanak vásárlásuk során döntést.