-
Egy hét múlva becsöngetnek
A 2024/25-ös tanév utolsó tanítási napja 2025. június 20. lesz. A végzős középiskolásoknak 2025. április harmincadikán ér véget a tanév, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2025. május harmincadikán kell utoljára iskolába menni.
2024.09.02. -
Kalauz nélküli vonatok
Szeptember 30-tól a Budapest és Székesfehérvár közötti vonalon közlekedő S36 és G43-as járatokat, valamint a Déli pályaudvarról Százhalombattára és Pusztaszabolcsra induló S40-es vonatokat is bevonják a kalauz nélküli rendszerbe.
2024.08.30. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hét órakor.
2024.08.15. -
Tetőzik a Perseida meteorraj
Színes programokkal vár mindenkit ma is a Székesfehérvári Királyi Napok. A fesztiválozás közepette azonban éjszaka érdemes lesz az égre is feltekinteni: tetőzik a Perseida meteorraj, várhatóan most figyelhető majd meg az égbolton a legtöbb hullócsillag.
2024.08.12.
Szeptember végéig ki kell adni a tavalyi szabadságokat
A munkáltatóknak a versenyszférában és a közszolgáltatásban egyaránt nagy könnyebbséget jelent most a nyári szabadságok kiadásakor, hogy a múlt évi ki nem adott szabadságokat nem az eredeti törvényjavaslat szerinti június, hanem a szeptember végéig kell kiadni. Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap és pótszabadságok összességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben.
2007.08.13. 07:12 |
A munkáltatóknak a versenyszférában és a közszolgáltatásban egyaránt nagy könnyebbséget jelent most a nyári szabadságok kiadásakor, hogy a múlt évi ki nem adott szabadságokat nem az eredeti törvényjavaslat szerinti június, hanem a szeptember végéig kell kiadni.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még a tavaszi viták során a munkáltatói és a kormányzati oldal egyetértett abban, hogy komoly gondokat jelenthetnek az új szabadságkiadási szabályok a múlt évről maradt szabadságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések nélkül. Az új szabályok szerint az idei szabadságok háromnegyed részét eleve az idén kell kiadni, s csak az egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben a következő év március végéig. A múlt évről maradt szabadságok szintén az idén március végéig történő kiadása viszont több munkahelyen teljesíthetetlen feladat lett volna.
Ezért lett volna ebből a március végi határidőből átmeneti szabályként az Országgyűlésnek beterjesztett kormányzati javaslat szerint június vége, aztán a munkáltatói érdekképviseletek határozott érvelésére az elfogadott törvényben már szeptember vége. A szakszervezetek ezt kifogásolták. A kormányzat, mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács ezzel foglalkozó első, az idén februárban tartott egyeztetésén nem sikerült egyezségre jutni a munkáltatói érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel, olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a múlt évi szabadságokat az idén még június végéig, kollektív szerződés esetén december végéig lehessen kiadni. Ezt viszont az érdekképviseletek erősen ellenezték.
Végül a törvényben is elfogadott módosítás szerint - munkáltatói kérés alapján - az idén június vége helyett szeptember végéig lehet kiadni a múlt évi szabadságokat. Ugyanakkor szakszervezeti igényre az eredeti kormányzati javaslattól eltérően kollektív szerződésben sem lehet egy későbbi, akár december végéig szóló kiadási határidőről egyezséget kötni.
Bár a munkáltatói és a kormányzati oldal egyaránt bírálta a szakszervezeteket azért mert ki akarják vonni a kollektív szerződés intézményét a szabadságok kiadásának rendjéből, ezzel is csökkentve a kollektív szerződések jelentőségét, végül a kormányzat mégis elfogadta ezt az igényt.
Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap és pótszabadságok összességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben. A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.
A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még a tavaszi viták során a munkáltatói és a kormányzati oldal egyetértett abban, hogy komoly gondokat jelenthetnek az új szabadságkiadási szabályok a múlt évről maradt szabadságokra vonatkozó átmeneti rendelkezések nélkül. Az új szabályok szerint az idei szabadságok háromnegyed részét eleve az idén kell kiadni, s csak az egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben a következő év március végéig. A múlt évről maradt szabadságok szintén az idén március végéig történő kiadása viszont több munkahelyen teljesíthetetlen feladat lett volna.
Ezért lett volna ebből a március végi határidőből átmeneti szabályként az Országgyűlésnek beterjesztett kormányzati javaslat szerint június vége, aztán a munkáltatói érdekképviseletek határozott érvelésére az elfogadott törvényben már szeptember vége. A szakszervezetek ezt kifogásolták. A kormányzat, mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács ezzel foglalkozó első, az idén februárban tartott egyeztetésén nem sikerült egyezségre jutni a munkáltatói érdekképviseletekkel és a szakszervezetekkel, olyan törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, hogy a múlt évi szabadságokat az idén még június végéig, kollektív szerződés esetén december végéig lehessen kiadni. Ezt viszont az érdekképviseletek erősen ellenezték.
Végül a törvényben is elfogadott módosítás szerint - munkáltatói kérés alapján - az idén június vége helyett szeptember végéig lehet kiadni a múlt évi szabadságokat. Ugyanakkor szakszervezeti igényre az eredeti kormányzati javaslattól eltérően kollektív szerződésben sem lehet egy későbbi, akár december végéig szóló kiadási határidőről egyezséget kötni.
Bár a munkáltatói és a kormányzati oldal egyaránt bírálta a szakszervezeteket azért mert ki akarják vonni a kollektív szerződés intézményét a szabadságok kiadásának rendjéből, ezzel is csökkentve a kollektív szerződések jelentőségét, végül a kormányzat mégis elfogadta ezt az igényt.
Az új szabályok előírják, hogy az idei, illetve az ezt követő években igénybe vehető alap és pótszabadságok összességének háromnegyed részét a tárgyévben kell kiadni, csak egynegyed rész vihető át különösen indokolt esetben. A munkáltató kétféle indokra hivatkozhat, amikor a következő év március végéig ütemezi át a szabadság legfeljebb egynegyed részét. Egyrészt hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdekre, másrészt a működési körét közvetlenül és jelentősen befolyásoló tényezőre.
A munkáltató nem hivatkozhat kivételesen fontos gazdasági érdekre, ha a rendkívüli feladat különféle más munkaszervezési módokkal is megoldható. Amennyiben viszont a szabadság teljes kiadása az egyéb szervezési lehetőségek kihasználása ellenére is a munkáltató gazdálkodását meghatározóan hátrányosan befolyásolná, lehetséges a szabadság egynegyed részének átütemezése.