Az MSZP kongresszusa pénteken Szili Katalint választotta a párt államfőjelöltjének Glatz Ferenccel szemben. A szabaddemokraták közölték: továbbra sem támogatják a házelnök köztársasági elnökké választását. A Fidesz országos szimpátiaszavazásán öt név szerepel. Az államfőről a Parlament június elején szavaz. Az államfő jogköréről az Alkotmány rendelkezik. A köztársasági elnök többek között képviseli a magyar államot, kitűzi a választások és országos népszavazások időpontját, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; az egyetemek rektorait...
Az MSZP kongresszusa pénteken Szili Katalint választotta a párt államfőjelöltjének Glatz Ferenccel szemben. A szabaddemokraták közölték: továbbra sem támogatják a házelnök köztársasági elnökké választását. A Fidesz országos szimpátiaszavazásán öt név szerepel. Az államfőről a Parlament június elején szavaz.
Mádl Ferenc köztársasági elnöki megbízatása augusztus 3-án lejár. Az utódját legkésőbb 30 nappal ezt megelőzően kell megválasztania az Országgyűlésnek. Szili Katalin házelnök a tavaszi ülésszak végére, június 6-ára tűzte ki a választás időpontját.
Az államfő jelöléséről korábban már többször egyeztetett a kormánykoalíció két tagja, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetség, megegyezés azonban eddig nem született. Szerdán a kisebbik koalíciós párt közölte: az MSZP négyfős jelöltlistájáról, amelyen Szili Katalin mellett Horn Gyula volt miniszterelnök, Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter szerepel, utóbbi kettőt támogatják.
A szocialista pártnak pénteken ülésezett az elnöksége, majd a választmánya és a kongresszusa is, hogy megnevezze az MSZP államfőjelöltjét. A választmány ülésén a négy jelöltből a legtöbb szavazatot Szili Katalin kapta, néhány vokssal maradt el tőle Glatz Ferenc. A választmány ülését követően Horn Gyula és Bárándy Péter visszalépett a jelöltségtől.
A kongresszus végül az 541 érvényes szavazatból 309 vokssal Szili Katalint választotta a párt köztársaságielnök-jelöltjének. Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott, egy-egy kongresszusi résztvevő voksolt Horn Gyulára és Bihari Mihályra - ismertette az eredményt Juhász Ferenc, a párt alelnöke.
Szili Katalin életrajza
1956. május 13-án született a Somogy megyei Barcson. A Janus Pannonius Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett, majd a humánökológia és a politológia szakokat is elvégezte. Önkormányzati képviselő Pécsett 1992 és 1994 között, 1994 óta országgyűlési képviselő. 1994 és 1998 között a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. 1998-2002 között az Országgyűlés alelnöke. 2002 óta az Országgyűlés elnöke. Az MSZP tagja 1983 óta, 2000 novemberében elnökhelyettessé választották. 2000 és 2002 között a párt nőtagozatának elnöke volt. 2003-ban újra az MSZP elnökhelyettesévé választották, e tisztséget a 2004 októberében tartott kongresszusig töltötte be, amikor is lemondott a pártban betöltött minden funkciójáról.
Szili Katalin a döntés bejelentését követően azt mondta: segíteni szeretné a pártot azon az úton, amit a következő időszakban meg kell tennie. "Úgy érzem, hogy új fejezet kezdődhet a koalíciós partnerrel, az ellenzéki pártokkal", fogalmazott, aláhúzva azt: szeretne megfelelni a konszenzusos demokrácia iránti elvárásoknak.
A szocialista párt legnépszerűbb politikusaként, az MSZP első köztárságielnök-jelöltjeként köszöntötte Hiller István Szili Katalint. A szocialista pártelnök kérte, hogy a szabaddemokraták támogassák Szili Katalin jelöltségét. Mint mondta, az MSZP mindent megtesz azért, hogy minden párt, melynek frakciója van a magyar Országgyűlésben, fogadja el a jelöltet.
A cselekvés politikáját hirdette meg a kormányfő
A szocialista párt kongresszusán beszédet mondott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki arról beszélt, hogy az elmúlt három évben több mint 8 ezermilliárd forinttal költöttek többet, mint 2002-ben. A pénz felét hitelből, másik felét a növekvő állami bevételekből sikerült előteremteni, mondta a kormányfő.
A miniszterelnök ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az elmúlt hét-nyolc évben "Magyarország a jelenben élt, a múltjának élt és befelé fordult". Szerinte az országot vezetőinek képességei miatt elhagyta a bátorsága, márpedig változtatások nélkül "ezek a nyomorúságok" újratermelődnek majd.
"Nem a választások előtt vagyunk egy évvel, hanem a szükséges lépések megtétele utáni pillanatok után két évvel. Nem előtte vagyunk valaminek, hanem utána" - fogalmazott, hozzátéve: az ország azt akarja, hogy az MSZP cselekedjen, hogy a többség számára változtassa meg az országot.
Egyelőre még nem végleges, hány jelöltről szavaznak az országgyűlési képviselők június 6-án. Az Alkotmány szerint 50 képviselő hiteles ajánlása szükséges a jelölt-állításhoz, és egy képviselő csak egy jelöltet támogathat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen. Az ajánlásokat legkésőbb a szavazás időpontját megelőzően kell benyújtani a házelnöknek, így június 5-éig érkezhet további jelölés is.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, szükség esetén többszöri szavazással, a választási eljárásnak azonban három egymás követő nap kell lezajlania.
Első körben akkor tekinthető megválasztottnak a köztársasági elnök, ha a képviselők kétharmadának szavazatát elnyeri. Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, új ajánlások alapján újból szavazást kell tartani. A második "körben" történő megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadik alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
Az eredményt az Országgyűlés elnöke hirdeti ki, a megválasztott államfő megbízatása az előző köztársasági elnök hivatali idejének lejártakor kezdődik és az Alkotmányban meghatározott öt évig tart. Az államfő egyszeri alkalommal újraválasztható.
Az államfő jogköre
Az államfő jogköréről az Alkotmány rendelkezik. A köztársasági elnök többek között képviseli a magyar államot, kitűzi a választások és országos népszavazások időpontját, részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, népszavazást kezdeményezhet, kinevezi és felmenti az államtitkárokat, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat; az egyetemek rektorait.
Õ nevezi ki és lépteti elő a tábornokokat; adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, dönt az állampolgársági ügyekben.
Köztársasági elnökök Magyarországon
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1989. október 23. - 1990. május
Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök 1990. május 2. - 1990. augusztus 2.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1990. augusztus 3. - 2000. augusztus 3.
Mádl Ferenc köztársasági elnök 2000. augusztus 4-e óta.
